Ma a világ népességének több mint fele városokban, 80%-a pedig urbanizált területeken, a természettől elszakadva él. A becslések szerint a folyamat halad tovább, egyre többen fogunk egyre nagyobb városokban élni. Ez pedig – amellett, hogy a civilizációs betegségek melegágyává teszi a településeket – a klímaváltozás miatt más kihívásokat is szül. A probléma egyik lehetséges megoldását egyre többen a növények tudatos és nagy mértékű bevonásában látják.
Az ember evolúciója túlnyomórészt természetes környezetben zajlott. Ez igaz volt már a letelepedett elődeinkre is, sőt tulajdonképpen az ipari forradalom kezdetéig a maroknyi városi polgárságon kívül mindenkire. Ennek megfelelően testünk és idegrendszerünk aligha a 21. század modern, pörgő valóságához lett kitalálva. A villódzó fények, a dugóban történő araszolás vagy épp az e-mailek megválaszolása nem azok a szituációk, melyekre fajunk „be lett állítva”.
Civilizációs betegségek, stresszes városlakók
Épp a napokban jelent meg a témában egy új kutatás, amely szintén azt támasztja alá, hogy a modern kori egészségügyi problémáink közül számos arra a gyors váltásra vezethető vissza, amely az elmúlt 200–300 évben, valamint hatványozottan az 1950-es évek óta lezajlott. A változás sebessége – ahogyan a természeti környezetet lecseréltük a szennyezett, iparosított, városias környezetre – meghaladja fajunk alkalmazkodóképességének korlátait.
Mindez olyan problémákban ölt testet, melyeket összefoglalóan civilizációs betegségeknek nevezhetünk. Ilyenek például a krónikus stressz, az elhízás, az allergiás megbetegedések és természetesen az ezekből következő további rossz egészségügyi állapotok is.
Vissza a természetbe?
A megoldás, bármilyen hívogató is, nyilván nem az, hogy mindannyian, akik most városokban élünk, visszatérünk a természetközeli környezetbe. Egyszerűbb, olcsóbb és fenntarthatóbb, ha ehelyett a természetet hozzuk be – amennyire ez lehetséges – az urbanizált terekbe. Ez azonban a klímaváltozás korában egyre nehezebb. Áder János volt köztársasági elnök dr. Orlóci Lászlóval, a Füvészkert korábbi igazgatójával, a Füvészkert Alapítvány kuratóriumi elnökével beszélgetett podcastjának legutóbbi adásában. Itt elhangzott, hogy a városi növényzet egyre fontosabb kutatási kérdéskörré kezd válni, mivel annyira gyorsan zajlanak a változások.
Kapcsolódó bejegyzések
Pár éven belül szivacsvárosokká kellene alakítanunk a településeinket – Podcast
Világszerte szaporodnak a szivacsvárosok, illetve az ezek elvén megvalósított más megoldások. Hogy mit jelent a szivacsváros, és miért lenne fontos, hogy elterjedjen, arról Szöllősi Gáborral, a technológia meghonosításán dolgozó Gardenfutura ügyvezetőjével beszélgettünk.
Remek példa erre a következő: ahogy az adásban elhangzik, már nem jó ötlet őshonos fákat telepíteni a városokba. Ami a természetben még működik, az a mesterséges környezetben sokszor már több gondot okoz, mint amennyi előny származik belőle. Ennek megfelelően a városokba ma már olyan fákat kell választani, melyek bírják azokat a nyaranta már szinte extrém viszonyokat, melyekkel szembe kell nézniük. Az egyik maga a hőmérséklet, amit a városi hőszigethatás még tovább fokoz. Ebből következik az is, hogy a nyári éjszakákon a levegő alig hűl vissza, így pedig, ahogy ezt Orlóci László magyarázta, a növények számára elemi fontosságú harmatlecsapódás a városokban már nem történik meg.
A városi növényzet lehet a kulcs
Látható tehát, hogy a városi növényeknek – különösképpen a fáknak – komoly kihívásokkal kell szembenézniük, de ezzel mi, emberek sem vagyunk másként. Ha pedig élhető helyként akarjuk megőrizni városainkat, vagy még inkább a mainál is élhetőbbé szeretnénk tenni őket, akkor minél több zöldfelületre lesz szükségünk. Ahogy a fent idézett tanulmány szerzői megállapítják, újra kell gondolnunk a természettel és a nagyvárosi környezettel való személyes és kollektív kapcsolatainkat: a természetközeli élettereket meg kell védeni, illetve újakat kell létrehozni, ahol az embert érő természetes ingerek ellensúlyozhatják a modern stresszorok negatív hatásait.
A természetalapú stresszkezelési gyakorlatok világszerte egyre nagyobb teret nyernek. Ilyen például a Japánból indult erdőfürdőzés.
Másrészről pedig, ahogy ez a Kék Bolygó podcastjában is elhangzik, a városi növényzetnek nem csupán a mentális jóllét és az általános egészség megőrzésében lehet fontos szerepe. A városi zöldfelület varázslatos képességei közé tartozik, hogy képes megkötni a szálló port, lefogni a zajt és hűteni a környezetét. Ha a növényzet, illetve a városi terek kialakításakor a szivacsváros-technológia elvei mentén gondolkozunk, akkor még a villámárvizek kockázatát is csökkenthetjük, miközben az elraktározott víz hosszabb ideig képes hűteni és táplálni a környezetet.
Borítókép: canva.com
