A klímaváltozáshoz való adaptáció kiemelten fontos része az élelmiszerbiztonság fokozása, a fenntartható gazdálkodásra való törekvés és a biogazdaságok számának növelése. Így fontos a kérdés minél teljesebb körű kutatása is.
Ezért is volt kiemelt jelentősége, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 635,61 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében.
Ebből az összegből a NAIK 6 kutatóintézetének 19 telephelyén vizsgálta a növénytermesztési rendszerek klímaváltozásnak való kitettségét, érzékenységét, sérülékenységét, illetve adaptációs lehetőségeit.
Közleményük szerint a projekt nemcsak egy-egy művelési ág (szántó, erdő, gyümölcsös, szőlő, vagy zöldségtermesztés) önálló és elszigetelt vizsgálatára terjedt ki, hanem komplex művelési rendszerek vizsgálatára, amelyek interakcióban és egymás komplementereként is számításba veendők (például agrár-erdészeti rendszerek).
A NAIK a kutatás kapcsán rámutatott arra, hogy a klímaváltozás elsősorban az extenzív kultúrákat érinti, így az erdőgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés, gyümölcstermesztés, valamint a szőlészet egyaránt kitett a kedvezőtlen hatásainak.
Intenzív termesztéskor a környezeti tényezők egy része mesterségesen befolyásolható, így az ilyen kultúrák kevésbé veszélyeztetettek, ám ez esetben a beruházási költségek igen magasak lehetnek egyebek mellett a termesztőházak, vagy jéghálók kialakítása miatt. Hosszabb távon ezért az a gazdaságosabb, ha tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez.
Kitértek arra is, hogy a éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a fenntartható környezet és az élhető társadalom globális kihívások, melyekhez a mezőgazdaságban többek között olyan eszközökkel lehet felvenni a harcot, mint a fajtanemesítés, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, talajjavítás vagy az agrárbiotechnológia.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(MTI)