Miközben Magyarország közlekedési szektorának 2050-re legalább 90 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását, a jelenlegi intézkedések – köztük az üzemanyagárstop – épp az ellenkező irányba hatnak.
A Green Policy Center elemzése szerint az árak mesterséges lenyomása rövid távon enyhíti a terheket, de közben növeli a fogyasztást, erősíti a fosszilisoktól való függőséget, és hátráltatja a fenntartható közlekedési módokra való átállást. A tapasztalatok azt mutatják: amikor az üzemanyag olcsóbbá válik, a kibocsátás nő, az esetleges csökkenés pedig inkább kényszerű takarékosságból fakad, mintsem tudatos zöldfordulatból.
Kapcsolódó bejegyzések
A megújuló üzemanyag lenne a megoldás?
Az Európai Autóipari Beszállítók Szövetsége (Clepa) támogatja a megújuló üzemanyagok fejlesztését, mert ez hozzájárul a klímabarát gazdasági növekedéshez. A szervezet szerint a villamosítás mellett a megújuló folyékony üzemanyagok jelentik a zöld jövőt a közlekedésben.
A hamarosan esedékes parlamenti választások előtt a kormány váratlan fordulattal avatkozott be az üzemanyagpiacon. A kabinet átmenetileg ismét hatósági árat vezetett be az üzemanyagokra (1 liter benzin 595 forintba, a dízel 615 forintba kerül), uniós minimumszintre csökkentette a jövedéki adót (a benzin esetében közel 19, a dízelnél 20 forinttal literenként), felszabadította a 45 napos biztonsági tartalékot, és exporttilalmat vezetett be ezekre az energiahordozókra. Ez a lépés viszont éles ellentétben áll a minisztérium alig egy héttel korábbi érvelésével, amely szerint a hazai adótartalom régiós szinten is alacsony, és a piaci árakat az alapanyagár mozgatja.
Bár az intézkedés közvetlen célja az iráni és az ukrajnai feszültségek miatti ársokk tompítása a hazai lakosság számára, Pogátsa Zoltán elemzése rámutat a lépés súlyos ellentmondásaira. Az adófizetői milliárdokból, illetve a kutak veszteségközeli helyzetbe hozása árán fenntartott árstop (a becslések alapján mintegy 80 milliárd forintos kieséssel lehet számolni) éppen a takarékosság ellen hat. Ez az összeg csaknem a harmincszorosa annak, amit az állam 2023-ban összesen megújulóenergia-kutatásfejlesztési és innovációs (K+F+I) projektekre fordított.
Kapcsolódó bejegyzések
A Levegő Munkacsoport szerint új korszak kezdődik a fővárosi közlekedésben
budapesti közlekedés gördülékenységére kiemelkedően jó hatással lesznek az új mikromobilitási pontok, véli Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A Levegő Munkacsoport számításai szerint a támogatás elosztása is igazságtalan: a leggazdagabb 10 százalék tízszer annyi üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebbek, így a közpénzből finanszírozott kedvezmény oroszlánrésze a magasabb jövedelműeknél marad, amíg a klímavédelmi lépések teljesen elmaradnak.
A publikáció tovább olvasható a Másfélfok weboldalán.
Fotó: Canva