Oregánó – Több egy fűszernél a pizza tetején!

Oregánó – Több egy fűszernél a pizza tetején!
Oregánó – Több egy fűszernél a pizza tetején!

Az olasz konyha kihagyhatatlan fűszere, de az oregánó hazánkban is népszerű gyógy-és fűszernövény, szurokfű néven is találkozhatsz vele. A kertek sokoldalú évelője, tele remek egészségügyi hatásokkal. Ismerd meg, mit nyújthat az oregánó!

Az oregánó, más néven szurokfű (Origanum vulgare) a mentafélék családjába tartozó évelő. A Földközi-tenger térségében őshonos, de széles körben meghonosították az északi félteke mérsékelt égövi területein. Fás szárú növény, 30–90 cm magasra nő, elágazó szára, kúszó gyökerei vannak, virágai fehérek, rózsaszínűek vagy lilák.

A gyógynövény régóta a mediterrán konyha alapvető összetevője, és széles körben használják számos étel ízesítésére. A kulináris fajták, mint például a görög vagy az olasz oregánó, erős aromájúak, az ízük meleg, csípős. A dísznövényfajták jellemzően íztelenek, nem alkalmasak főzésre.

Neve a görög orosz (’hegy’) és ganosz (’fényesség’ vagy ’öröm’) szavakból ered, amelyek a növény természetes élőhelyére utalnak. A görög mitológiában az oregánót Aphrodité istennő teremtményének tartották, és a boldogságot szimbolizálta. A görögök esküvői szertartásokon használták, és sírokra helyezték, hogy békét hozzanak az elhunytaknak.

A mediterrán és a közel-keleti konyha kulcsfontosságú összetevője, feldobja a húsételeket, zöldségeket, szószokat és leveseket. Nélkülözhetetlen az olasz pizza- és tésztaszószokban, a görög salátában és a gyrosban.

Az oregánó hatása szervezetünkre

A görög orvos, Hippokratész (Kr. e. 460–375) dokumentálta fertőtlenítő hatását, valamint igazolta hatékonyságát emésztési és légzőszervi problémák kezelésében. A középkori Európában az oregánó gyógyító tulajdonságairól volt ismert, és az emberek fájdalom, emésztési zavarok és köhögés enyhítésére használták. A mai napig gyakran alkalmazzák hagyományos gyógymódként asztma, görcsök, gyomor- és bélproblémák kezelésében.

Ma nem kifejezetten kutatják az oregánó hatásait, inkább az illóolaját teszik nagyító alá. Ez nem ugyanaz, mint a friss vagy a szárított oregánólevelek, amelyeket főzéshez használunk.

Csodás leveleit számos módon használhatod.
Kép: canva

Azt azonban tudnod kell, hogy az illóolaja nem alkalmas fogyasztásra. Kémiai összetevői a következők:

  • fenolok, amelyek antimikrobiális, antioxidáns, rákellenes és gyulladáscsökkentő hatásúak lehetnek,
  • terpének,
  • flavonoidok,
  • szterolok,
  • tanninok, amelyek antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek.

Az ételekben lévő antioxidánsokról tudni kell, hogy segítik a szervezetet a szabadgyökök eltávolításában. A szabadgyökök felhalmozódása oxidatív stresszt válthat ki, ami sejtkárosodáshoz vezethet, ez pedig különféle betegségek előfutára. Nézzük, mi mindenre alkalmas még az oregánó!

Antimikrobiális tulajdonságok

Az oregánó-illóolaj fő összetevői a karvakrol és a timol. Ezek az anyagok antimikrobiális tulajdonságúak. Ez kiderül egy 2019-es laboratóriumi vizsgálatból, amely során ez a két anyag megakadályozta a Staphylococcus aureus (S. aureus) baktérium különböző törzseinek fejlődését a húsban és a tejtermékekben. Mire utal mindez? Arra, hogy segíthetnek szabályozni a baktériumok elszaporodását az élelmiszerekben. Bár a tesztek azt mutatják, hogy az oregánóban található vegyületek antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezhetnek, ez nem jelenti azt, hogy az oregánó fogyasztása megelőzi a fertőzéseket.

Gyulladáscsökkentő tulajdonságok

Egy 2020-as tanulmányban az olvasható, hogy az oregánó-illóolaj gyulladáscsökkentő és sebgyógyító tulajdonságokat mutathat az emberi keratinocitákban. A keratinociták olyan bőrsejttípus, amely segít megvédeni a bőr külső rétegét a fertőzésektől és a környezeti károsodásoktól. Azonban az eredmények laboratóriumi környezeten kívül nem feltétlenül reprodukálhatók.

Illóolaja rendkívül hasznos.
Kép: canva

Rákellenes tulajdonságok

Az oregánóban található egyes kémiai összetevők rákellenes hatásúak lehetnek. Egy 2021-es szisztematikus áttekintés megállapította, hogy a karvakrol és a timol daganatellenes és proliferáció-ellenes tulajdonságokat mutat. A daganatellenes kifejezés olyan aktivitást jelent, amelynek következtében megáll a daganatok növekedése.

Cukorbetegség-ellenes tulajdonságok

Egy 2022-es áttekintés kimutatta, hogy néhány kutatás szerint az oregánónak cukorbetegség-ellenes hatása lehet, de további vizsgálatokra van szükség ebben a témában.

Egy 2021-es in vitro tanulmány kimutatta (az in vitro a tudományban azt jelenti, hogy a kísérleti folyamat nem az élő szervezetben, hanem azon kívül, laboratóriumi körülmények között, például kémcsőben vagy Petri-csészében zajlik), hogy az oregánókivonat több különböző mechanizmuson keresztül képes csökkenteni a vércukorszintet, például javítja a sejtek glükózfelvételét a vérből, és gátolja egy olyan enzim aktivitását, amely elősegíti a szénhidrátok lebontását glükózzá.

Stresszkezelés

Rágcsálókon végzett vizsgálatok alapján arra következtetnek, hogy az oregánó enyhítheti a stresszes viselkedést. Azt azonban még nem tudjuk, mindez emberekre is hatással lehet-e.

Egy hím patkányokon végzett 2022-es tanulmány az oregánó hatását ismertette a krónikus, kiszámíthatatlan stressz (CUS) által okozott szorongásszerű viselkedésre, a tanulási és memóriazavarokra. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az oregánó enyhítheti a szorongásszerű viselkedést, és csökkentheti a tanulási és memóriazavarokat.

A pizza alapvető fűszere
Kép: canva

Konyhai és gyógyászati felhasználása

Az oregánónak tehát bőven vannak gyógyhatásai is, amelyek miatt érdemes betenni a kedvelt gyógynövények sorába, ha még nem tetted. A szurokfűtea (vagyis oregánótea) gyakran alkalmazott módszer a hatóanyagok kiaknázására.

Az oregánó főbb gyógyhatásai:

  1. Gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatás
    • Az oregánóban található karvakrol és timol erős természetes antiszeptikumok.
    • Hatékony lehet a légúti fertőzések, a torokgyulladás, a megfázás vagy az arcüreggyulladás enyhítésében.
  2. Emésztéssegítő hatás
    • Serkenti az epe- és gyomornedvek termelődését, így enyhítheti a puffadást, az emésztési zavarokat.
  3. Immunerősítő és antioxidáns
    • Erősíti a szervezet védekezőképességét.
    • Antioxidánsai segítenek a sejtkárosító szabadgyökök semlegesítésében.
  4. Köhögéscsillapító, nyákoldó
    • Hatékony természetes váladékoldó, segíti a letapadt nyák kiürülését légúti megbetegedések esetén.

Az oregánótea gyorsan és könnyen elkészíthető, így hamar élvezheted a gyógyhatásokat! 1 teáskanál szárított (vagy 1 evőkanál friss) oregánólevelet forrázz le 2,5 dl forró vízzel, fedd le és hagyd állni 10 percig! Igyál belőle légúti megbetegedések esetén napi 2–3 csészével, emésztési panaszok esetén pedig étkezések után ajánlott egy csésze tea.

Teája gyógyító hatású.
Kép: canva

Oregánó a konyhában

Rengeteg módon használhatod az ételekben, nem csak a bolognai spagettiben vagy a pizzán mutat jól. Kezdjük az alapoknál!

  • Használd paradicsomos ételekben!

A pizza, a lasagne, a bolognai mártás elengedhetetlen fűszere, így érthetően ezekkel kell kezdenünk. De mit tehet szegény oregánó, ha jól harmonizál a paradicsommal, így akár az egyszerű paradicsomlevest is feldobja?

  • Húsételekhez is kitűnő!

Kiváló csirke-, sertés- vagy bárányételekhez, grillezett vagy sült formában. De pácoláshoz is használható: olívaolaj, citromlé, fokhagyma és oregánó keveréke mediterrán pácot alkot.

Egy finom saláta: paradicsom, mozzarella, bazsalikom, oregánó.
Kép: canva
  • Zöldségekhez és főzelékekhez is használhatod.

Próbáld ki sült padlizsán, cukkini vagy paprika ízesítésére, nem fogsz csalódni. Zöldbab– vagy lencsefőzelékbe is csempészhetsz egy csipet szárított oregánót, hogy extra ízt adj neki.

  • Salátákban elengedhetetlen.

A görög saláta fontos fűszere, így nyáron különösen jólesik. Dresszingekben ecettel, olívaolajjal és sóval keverve pikáns ízt ad.

  • Pékáruhoz, tésztákhoz is keverheted.

Lepénykenyér vagy focaccia tetejére is gyakran szórják, de sós kekszekbe, pogácsába keverve is különleges aromát kölcsönöz.

Oregánóolaj

Az oregánó-illóolajat a növény leveleinek és hajtásainak levegőn történő szárításával állítják elő úgy, hogy szárítás után az olajat kivonják, és gőzdesztillációval koncentrálják. Ezt az olajat aztán összekeverhetjük valamilyen hordozóolajjal, és helyileg is alkalmazhatjuk. Közvetlenül szájon át azonban nem szabad fogyasztani.

Az oregánó fenoloknak, terpéneknek és terpenoidoknak nevezett vegyületeket tartalmaz, amelyek – azon kívül, hogy erős antioxidáns hatásuk van – felelősek az illatért:

  • Karvakrol: az oregánóban leggyakrabban előforduló fenol, amelyről kimutatták, hogy megakadályozza számos különböző baktériumtípus növekedését.
  • Timol: ez a természetes gombaellenes szer támogathatja az immunrendszert, és védelmet nyújthat a toxinok ellen.
  • Rozmarinsav: ez az erős antioxidáns segít megvédeni a szervezetet a szabadgyökök okozta károsodástól.
Szárítva és frissen is hatásos.
Kép: canva

Az alábbiakra nemcsak az oregánó-illóolaj, hanem az oregánókapszula is képes:

  • természetes antibiotikum,
  • segíthet a koleszterinszint csökkentésében,
  • erős antioxidáns,
  • segíthet az élesztőgombák okozta fertőzések kezelésében (pl. Candida),
  • javíthatja a bélrendszer egészségét, és segíthet enyhíteni a gyomorfájdalmat,
  • gyulladáscsökkentő,
  • rákellenes,
  • segíthet a fogyásban.

Az illóolaj tehát számos egészségügyi előnnyel rendelkezik, de érdemes okosan használni és alaposan utánajárni, milyen módon alkalmazható.

Az oregánó termesztése, gondozása

A fűszerkert sokfunkciós szereplője az oregánó. A fentiek értelmében talán nem kell meggyőzni téged, hogy jól jársz, ha elülteted. Az alábbi tippeket betartva szépen fog fejlődni a növényed!

Az oregánót tavasszal ültesd el, miután elmúlt a fagyveszély! A magokat vagy dugványokat beltérben is elkezdheted nevelni körülbelül 6–10 héttel a területeden várható utolsó tavaszi fagy előtt. Az ültetéshez a kültéri talaj hőmérsékletének ideális esetben 21 Celsius fok körül kell lennie.

Így válaszd ki a helyét!

Az oregánó mediterrán fűszernövény, amely teljes napsütésben és jó vízelvezetésű, átlagos talajban fejlődik jól. A gazdag talaj csökkentheti a fűszernövény erejét. Ezért jó választás egy napos kerti terület, ahol a rossz talaj sok más növény számára alkalmatlan. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl közel magasabb növényekhez, amelyek árnyékot adhatnak az oregánónak!

A növényeket körülbelül 20–25 cm távolságra ültessük el egymástól! A magokat csak épphogy nyomkodjuk bele a talajba, mivel a csírázáshoz fényre van szükségük. A faiskolai növényeket ugyanolyan mélységbe kell ültetni, mint ahogyan a cserépben nőttek. Támszerkezetre nincs szükség.

A beporzók is szeretik.
Kép: canva

Így neveld az oregánódat!

A legtöbb oregánófajtának teljes napsütésre van szüksége, ami legalább napi 6 óra közvetlen napfényt jelent. A homokos vályogtalaj ideális az oregánó termesztéséhez. Ha a talaj nedves és szerves anyagokkal teli, az oregánó nem fog olyan jól fejlődni, mint a jó vízelvezetésű, könnyű, száraz talajban. Emellett a legjobb, ha enyhén savas vagy semleges pH-jú talajt biztosítasz számára.

Jól tolerálja a mérsékelt szárazságot. Hagyd a talajt kiszáradni az öntözések között, mivel a túlöntözés gyökérrothadást és egyéb problémákat okozhat. Az oregánó általában nem igényel trágyázást, mivel a rossz talajban is jól fejlődik. A nagy mennyiségű tápanyag, például a nitrogén a gyógynövény ízét is megváltoztathatja.

Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az oregánó nagyszerű fűszernövény, amely hasznos beporzókat vonz a kertbe. Nem is kérdés, hogy mindezek után helye van nálad! A termesztése egyszerű, gyógyhatásai vitathatatlanok, és a kulináris élvezeteket is gazdagítja.

Kiemelt kép: canva

    search icon