Az orosz–ukrán háború több százezer ember életét követelte, milliókat tett földönfutóvá, miközben példátlan környezeti és mezőgazdasági pusztítást okozott Európa keleti felén. Ukrajna egykor kiemelkedő természeti erőforrásai, termékeny feketeföldjei, vízbázisai és ökoszisztémái súlyosan károsodtak.
A háború több százmillió tonna üvegházhatású gáz kibocsátásával, kiterjedt talaj- és vízszennyezéssel, valamint jelentős biodiverzitás-veszteséggel jár, ami évtizedekre visszavetheti a térség regenerációs képességét. A mezőgazdaság részleges összeomlása nemcsak Ukrajna élelmezésbiztonságát, hanem az Európai Unió piacait is érinti, különösen a szennyezett területekről származó termények importja révén.
Az EU jelenlegi gyakorlata ellentmondásos. Miközben a fenntarthatóságot és az elővigyázatosság elvét hirdeti, a háború környezeti következményei nem jelennek meg kellő súllyal a döntéshozatalban. A konfliktus elhúzódása humanitárius, környezeti és élelmiszer-biztonsági szempontból egyaránt súlyos következményekkel jár. A háború mielőbbi lezárása ezért nem ideológiai állásfoglalás, hanem közös európai felelősség és érdek – olvasható a Klímapolitikai Intézet elemzésében.
Kapcsolódó bejegyzések
A sarkvidékig érnek az orosz-ukrán háború hullámai
Az ukrajnai háború klímaügy szempontjából egyik legnegatívabb hatása a hadi kiadások emelkedése mellett az, hogy világszerte megnyirbálta az orosz részvétellel zajló kutatási együttműködéseket, így az északi-sarki, kiemelten fontos tudományos munkát is.
Ukrajna Európa egyik legfontosabb mezőgazdasági és nyersanyagtermelő országa volt, kivételes természeti adottságokkal, különösen a világszinten is egyedülálló minőségű feketeföldjével. A háború következtében azonban ezek a természeti erőforrások gyors ütemben romlanak. A mezőgazdaság működőképessége csökken, a termények egy része szennyezetté válik, az ivóvízbázisok veszélybe kerültek, miközben az ökoszisztémák ellenálló képessége folyamatosan gyengül. Ma már a környezeti károk elérik a 800 milliárd dollárt, és még nem is ejtettünk szót a gazdasági és humánegészségügyi gondokról.
A fegyveres konfliktusok környezeti hatásai három egymással összefüggő szinten értelmezhetők. Elsőként a katonai tevékenységek közvetlen velejárói és hatásai említhetők: robbanások, tüzek, üzemanyag-felhasználás, ipari létesítmények megsemmisítése, lőszerek, nehézfémek stb. Másodszor a konfliktus következtében fellépő strukturális környezetromlás, ami az infrastruktúra pusztulásával, a szabályozás hiányával és a környezetvédelmi intézmények működésképtelenné válásával jár. Harmadrészt pedig a háborút követő helyreállítás időszaka is jelentős környezeti terhelést okoz, különösen az építőipar és az energiafelhasználás révén.
Kapcsolódó bejegyzések
Milyen hatással vannak környezetünkre a háborúk?
Mekkora szennyezést jelent a környezetre a fegyveripar és a háború? Cikkünkben erre keressük a választ.
A katonai szektor globálisan már békeidőben is az üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 8%-áért felelős. Háborús körülmények között ez az arány drámaian megnő, miközben a kibocsátások nagy része láthatatlan marad a hivatalos statisztikákban. A 2022 és 2025 közötti időszakban az orosz–ukrán háború becslések szerint 340–350 millió tonna CO₂-egyenértékű üvegházhatású gázt (ÜHG) juttatott a légkörbe. Ez az érték meghaladja Spanyolország és Portugália együttes évi kibocsátását. A kibocsátások forrásai sokrétűek, például a katonai járművek és a repülőgépek üzemanyag-felhasználása, robbanások, ipari tüzek, erdőtüzek, valamint az infrastruktúra pusztulása és az azt követő helyreállítás.
Különösen jelentős szerepet játszanak a háború okozta erdőtüzek, amelyek gyakran ellenőrizetlenül, aknamezőkkel és harci zónákkal körülvéve égnek. Ezek nemcsak szén-dioxidot bocsátanak ki, hanem hosszú távon csökkentik a természetes szénmegkötő kapacitást is. A publikáció tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet weboldalán.
Fotó: Canva