A közelmúltban Kína után Japán és Dél-Korea is bejelentette karbonsemlegesség felé vezető célkitűzéseit, ám vannak olyan meghatározó országok, melyekben egy ilyen elköteleződés még várat magára. Ausztrálián kívül még Oroszország sem tűzött ki nettó kibocsátás csökkentési célt. Sőt Alekszandr Novak energiaügyi miniszter szerint a világjárvány miatt a piac visszaesése után az orosz olaj- és gázexport 2021-ben tovább fog növekedni.
Oroszország tavaly a világ öt legnagyobb globális folyékony földgáz (LNG) termelője közé került, és 2035-re várhatóan a jelenlegi 29 millió tonnáról 140 millió tonnára növeli az éves LNG termelését.
2018-ban Oroszország 243 milliárd köbméter gázt exportált az európai országokba irányuló csővezetékeken keresztül, melyből 24 milliárd köbméter LNG volt. A Gazprom szerint az Egyesült Királyság az orosz gáz legnagyobb európai importőre. Az LNG a szénhez képest feleannyi üvegházhatást okozó gázt bocsát ki, és mivel a szén iránti kereslet meredeken csökken, Oroszország a tartós gázkeresletre alapozza az energiapolitikáját. Novak úgy véli, hogy a folyékony földgáz környezetbarát és részesedése a globális energiamixben növekedni fog.
Az orosz energiaügyi miniszter azt is kijelentette egy BRIC-országokkal folytatott videokonferencián, hogy Oroszország a hidrogén jelentős globális termelőjévé kíván válni. A hidrogén a földgáz tiszta tüzelésű alternatívája, amely a víz elektrolízisével érhető el, amely a hidrogénatomokat az oxigénatomból vonja ki, és ha megújuló energiaforrásokkal működtetik, tiszta energiának tekinthető. A hidrogén pirolízisen keresztül is nyerhető, amely során a hidrogént hidrogéntartalmú vegyületekből, például szénhidrogénekből nyerik.
A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint ugyanakkor Európában rövid ideig nőhet a gáz iránti kereslet, majd az évtized végére a 2019-es szinthez képest akár 8 százalékkal is csökkenhet.
(foto: Gazprom)