A paradicsomot sokan szeretik, és aki már kóstolt saját termesztésűt is, tudja, hogy íze gyakran nem hasonlítható össze a boltban kaphatóéval. Korábbi cikkünkben a paradicsom eredetéről, világhódító útjáról és a növényt övező tévhitekről volt szó, most pedig megnézzük, hogyan kerülhet a kertünkbe, onnan pedig a tányérunkra minél több és minél többféle ízű finomság.
Ahhoz, hogy valós képet adhassak, a téma igazi szakértőitől kértem segítséget. Csendes Ildikó, a husztóti paradicsomfesztivál szervezője, illetve az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szakértői adtak tippeket a paradicsomtermesztéshez.
A jelszó: tájfajta paradicsomok
Az ÖMKi közel 10 éve kutatja a hazai tájfajtákat, és évek óta árusítja saját nevelésű palántáit. A Greendexen mi is beszámoltunk az idei választékukról. Úgy tartják, hogy a tájfajták nevelésével és fogyasztásával nemcsak egészségünkért teszünk, de hozzájárulunk agrár örökségünk életben tartásához és a mezőgazdasági sokszínűség fokozásához is.
A Baranya megyei Husztóton élő Csendes Ildikó 3 hektáros földjén (a Paradicsomkertben) közel 2000 növényfajtát nevel, az önellátó gazdálkodás megvalósításán dolgozik. Növényei sorában fontos helyen állnak a paradicsomok, melyekből csak idén mintegy 600 fajtát termeszt. A világ különböző részeiről gyűjtötte össze őket. Ahogy Ildikó mondja, a paradicsom az egyik legsokszínűbb növény, gyümölcse a szivárvány minden színében pompázhat, formája is rendkívül változatos.
Idén augusztus 14-én rendezik meg a husztóti Paradicsomfesztivált. Az eseményen számtalan paradicsomfajtával ismerkedhetünk meg, lehetőség lesz kóstolásra is. Paradicsomos ételek kerülnek majd az asztalra, és lesznek kertészkedéssel, paradicsomtermesztéssel kapcsolatos előadások is. A programokat kézművesvásár színesíti. Idén harmadízben rendezik meg a családias hangulatú, igencsak különleges fesztivált.
Milyen paradicsomot válasszunk?
A paradicsomtermesztés kiindulópontja a megfelelő fajták kiválasztása. Attól függően, hogy milyen termesztési lehetőségeink vannak, választhatunk determinált (alacsony bokros), féldeterminált (magas bokros) vagy indeterminált (folytonnövő) változatok közül. Utóbbi például nem a legjobb megoldás erkélyre, de egy kisebb kertben is hasznos, ha van mellette egy legalább 2 méteres karó vagy valamilyen más támaszték.
Ha csak a balkonon gazdálkodhatunk, akkor érdemes determinált vagy féldeterminált fajtákat választani. Nagyon fontos az is, hogy megfelelően mély és nagy átmérőjű cserépbe telepítsük a palántákat. A legjobb talán a korábban már említett wikingbed. Bár a kisebb szemű máriapócsi koktélparadicsom folytonnövő fajta, az ÖMKi – jelenlegi választékából – ezt is ajánlja az erkélyekre.
A determinált növekedésű paradicsomokról fontos tudni, hogy termésük nagyjából egyszerre érik, így hirtelen lesz sok paradicsomunk. A többi változat egészen a fagyok beálltáig ellát bennünket terméssel.
Néhány különlegesebb fajta beszerzését ma már az internet segítségével is meg tudjuk oldani, de a különféle magbörzéken is próbálkozhatunk. Ildikó az évek során különféle paradicsomtermesztő közösségek segítségével tett szert mesés fajtaválasztékára, azonban ő maga nem foglalkozik a magok és a palánták értékesítésével.
A gazdálkodó attól is óva int, hogy a boltokban kapható paradicsomok magjával kísérletezzünk, ugyanis ezek többsége hibrid, így még ha lesz is növényünk, aligha hasonlít majd a termés az eredetileg vásárolt paradicsomhoz. Az ÖMKi-től vásárolt palánták esetében viszont nyugodtan próbálkozhatunk a magfogással, mert az ő palántáik nem hibrid fajták.
Palántázás
A palántázás elkezdéséhez már túl késő van, azonban a piacokon, a kertészetekben és a boltokban még tudunk vásárolni palántákat. Ezzel együtt érdemes tudatosan felkészülni a következő szezonra, hogy már január végétől elkezdhessük saját palántáink nevelését. Ehhez csak arra van szükség, hogy gondoskodjunk magokról: vagy vásároljunk, vagy pedig a nem hibrid fajták magjából tegyünk el néhányat. A magfogás nem igényel különösebb szakértelmet, annyi a dolgunk, hogy a magokat a lehető legjobban megtisztítva szárítsuk meg. Ha valamiben elbizonytalanodnánk, számos weboldalon kaphatunk tanácsokat.
Fotó: ÖMKi
A palántavásárlásnál érdemes tájfajta paradicsomokat választani. Az ÖMKi-től megtudtam, hogy ezeknek az a különlegességük, hogy egyedi tulajdonságaikat a természet és gazdálkodó elődeink válogató, szelektáló munkája együttesen hozta létre az adott területen. A kutatóintézet nemrég egy hároméves kutatás keretében arra az eredményre jutott, hogy az ökológiai hajtatásban és szabadföldön nevelt hazai tájfajták versenyképesek a kereskedelmi fajtákkal szemben mind a hozamot, mind pedig az ellenállóságot tekintve. Ennek ellenére a tájfajták mára nagyrészt kiszorultak a köztermesztésből.
Hogyan és hova ültessünk?
A paradicsom meleg- és fénykedvelő növény, de a nedvesség is igen fontos számára. Ildikó tanácsai szerint ültetés előtt érdemes megtrágyázni a földet, mivel a paradicsom tápanyagigénye igencsak nagy. A tárgya helyett használhatunk komposztot is, és az is nagyon lényeges, hogy az ültetés előtt és után is alaposan locsoljunk.
Azok számára, akik maguk nevelik a palántáikat, ismerős lehet a felnyurgulás jelensége, amikor a palánta szára túl gyorsan túl sokat nő elsősorban a fényhiány miatt. Ha ennek ellenére elég erősnek tűnik a növény, nyugodtan ültessük el, de vessünk be egy apró trükköt. Érdemes mélyebbre ültetnünk a palántákat, illetve a szárat némileg elfektetve helyezni az ültetőgödörbe, mivel a föld alá kerülő szár minden részén beindul a gyökérképződés, így a növény több tápanyagot és nedvességet tud felvenni. A töveket egymástól nagyjából 60 cm távolságra érdemes ültetni.
Ildikó azt mondja, hogy már rögtön az ültetés után érdemes mulccsal betakarni a töveket, mert a túlzott forróság és az elültetés okozta stressz együttes hatása akár a növény pusztulását is eredményezheti. Ő erre a célra szalmát ajánl, de használhatunk másféle mulcsot is. Ha például balkonon kertészkedünk, akkor a kertészetekben kapható agyaggyöngyök is tökéletesek. A mulcstól a föld kevésbé szárad ki, így locsolni is ritkábban vagy szerencsés esetben alig kell. Ezzel a megoldással viszonylag állandó hőmérsékletet is biztosítunk a növény számára, és némi védelmet nyújtunk a talajból induló gombás fertőzésekkel szemben is.
Függetlenül attól, hogy milyen típusú paradicsomot ültetünk, szükség van karózásra. A megfelelő támasztékot érdemes már az ültetés előtt a földbe helyezni, hogy később ne sérthessük meg a növény gyökérzetét.
Az elültetett paradicsom
A paradicsomtermesztők egyik vesszőparipája a kacsolás kérdése. A paradicsom ugyanis előszeretettel növeszt úgynevezett hónaljhajtásokat, melyektől – ha nem tartjuk őket kordában – a növény bokorrá terebélyesedik, és ahelyett, hogy a termés növesztésére fordítaná a tápanyagot, ennek nagy része az új hajtásokat táplálja. A husztóti gazdálkodó szerint nem ennyire fekete vagy fehér a kérdés. Ő maga tavaly egy kisebb kísérleti parcellán gondozás – így kacsolás – nélkül hagyta fejlődni a növényeket, amelyek váratlanul szép termést hoztak, egy-egy esetben a gondozott növényeknél is gazdagabban. Akinek van kedve, nyugodtan kísérletezhet. További hasznos információ, hogy a determinált fajtákat egyáltalán nem kell kacsolni, ellentétben a féldeterminált és a folytonnövő változatokkal.
A legtöbb növénynek megvannak azok a társnövényei, melyek közelében szebb, jobb termést hozhatnak. A paradicsom esetében ilyen például a bazsalikom, mellyel nemcsak a tányéron alkotnak jó párost, hanem a kertben is, hiszen a bazsalikom elriaszthatja például a poloskákat.
Fontos még, hogy a növény fejlődése során növeljük a biológiai védekező képességét. Ha szükséges, lássuk el újra és újra tápanyaggal. Ehhez Ildikó az élesztős permetezést ajánlja, illetve a csalánból és fekete nadálytőből készülő elegyet. Utóbbihoz zsurló és pitypang is kerül, melyek erősítik a növényt, és segítenek ellenálló képességének növelésében. Ezekkel egyébként nem csupán permetezni lehet, a növények öntözővizébe is kerülhet belőlük. A locsolással kapcsolatban érdemes arra is figyelnünk, hogy a hirtelen nagy mennyiségű csapadéktól vagy öntözéstől a termések héja megrepedhet. A csapadék mennyiségét nem tudjuk befolyásolni, de öntözni érdemes egyszerre kevesebb vízzel, inkább többször. A paradicsom egyébként virágzáskor és a termés érésekor a leginkább vízigényes.
Ha nem determinált fajtát választunk, akkor egészen az első fagyokig számíthatunk termésre. Ezután sajnos a növény elpusztul. Eredeti származási helyén egyébként évelőnek számít. Ha úgy számolunk, hogy október végén még szüretelünk, a következő hónapokban megtervezzük a következő évi veteményt, és akár már január végén nekilátunk a palántázáshoz, akkor tulajdonképpen egész évben foglalkozunk a paradicsommal.
Ha még jobban elmerülnél a paradicsom témakörében
Ildikó szenvedélyéből a hatalmas és sokszínű Paradicsomkert mellett a fentebb említett Paradicsomfesztivál is kinőtt, emellett pedig rendszeresen tart workshopokat a kertészkedéssel ismerkedni vágyóknak. Mivel a kertben rengeteg a teendő, önkénteseket is szívesen fogad, akiket cserébe bevezet a kertészkedés, illetve a paradicsomtermesztés világába.
