A pattogatott kukorica nemcsak a filmnézéshez előnyös, hanem egészségünk szempontjából is az lehet. A legtöbb snackkel ellentétben ráadásul a popcornt bátran fogyaszthatjuk fogyókúra alatt is.
A mozizás mára szinte elválaszthatatlanul egybeforrt a pattogatott kukorica fogyasztásával, amely azért is ideális rágcsálnivaló ilyen esetekben, mert fogyasztása jóformán hangtalan, így nem zavarjuk vele nézőtársainkat. Nem ez az egyetlen pozitív tulajdonsága azonban a popcornnak is nevezett eledelnek.
Honnan származik a pattogatott kukorica?
Az talán senkinek sem meglepő, hogy a pattogatott kukorica Amerikából származik, hiszen egyik alapanyaga a kukorica magja. Az viszont már valószínűleg többeket meghökkent, hogy az őslakosok már időszámításunk előtt 3600 körül is fogyasztották ezt a nassolnivalót. A pattogatott kukoricával kapcsolatos legrégebbi leletek ugyanis ebből az időből származnak, mégpedig Új-Mexikó egyik barlangjából. Mivel a popcorn történelme ennyire régre, több ezer évvel Kolumbusz Amerikába érkezése előttre nyúlik vissza, túlságosan sokat nem is lehet arról tudni, miként fedezte fel magának ezt a fajta rágcsálnivalót az emberiség, az azonban feltételezhető, hogy a pattogatott kukorica receptje hosszú ideig szájról szájra terjedt az őslakosok között.
A ma ismert, népszerű formája az 1800-as évek első felében indult hódító útjára, és ekkor még főként csak a tengerészek fogyasztották. A század végére már megjelent az első kukoricát pattogtató gépezet, amely már növényi zsiradékot és vajat is adott a kipattogott szemekhez. Az igazi áttörést viszont az elektromos popcornkészítők hozták el, melyek hatására előbb az Egyesült Államokban, majd az egész világon elterjedt a popcorn.
Eleinte kifejezetten a szegényebb réteg finomsága volt, ezért a mozikban sem árulták, a 20. század eleji gazdasági világválság idején azonban a pattogatott kukorica árusítása lehelt életet a haldokló filmszínházakba, és az is bebizonyosodott, hogy jóval nagyobb pénz van a popcornban, mint a jegyeladásban. Mindez még ma is igaz: a mozik a büféjükből magasabb profitra tesznek szert, mint a vetítések révén, így nem árt, ha tudjuk, hogy lényegében a popcornnak köszönhetjük azt, hogy a filmnézés közösségi élményének hódolhatunk.
Nemcsak finom, egészséges is!
Ez az állítás persze némileg pontosításra szorul, ugyanis a pattogatott kukorica fogyasztása kizárólag akkor számít egészségesnek, ha megfelelő módon van elkészítve. Érdemes leszögezni már az elején, hogy a boltban kapható, mikróban gyorsan és könnyedén kipattogtatható verzió választása nem a legjobb döntés, ugyanis összetevőit, valamint csomagolását tekintve is merülhetnek fel egészségünkre ártalmas tényezők. Sajnos a legtöbb mozis popcorn is túl sok zsírral, sóval és egyéb ízesítőanyaggal készül, így ezt is csak mértékkel ajánljuk, azonban jó, ha tudjuk, hogy popcornt házilag is előállíthatunk, és így olyan módon nassolhatunk, hogy közben nem kell az alakunk, valamint az egészségünk miatt aggódnunk.
Egy adaghoz mindössze némi olívaolajra, fél csészényi kukoricamagra, valamint egy nagyon kicsi sóra van szükségünk. Ha az olajat és a magokat egy lábasba vagy egy serpenyőbe helyezzük, majd valamilyen erre alkalmas fedővel letakarjuk, közepes lángon nagyjából 3–4 perc alatt kipattogtathatjuk a kukoricát, amelyet aztán egy tálba öntve kevéske sóval ízesíthetünk.
Az így kapott pattogatott kukoricát már bátran, aggályok nélkül fogyaszthatjuk, ugyanis ez nemcsak nagyszerű rost-, vas- és B-vitamin-forrás lesz szervezetünk számára, de az energiasűrűsége is rendkívül alacsony. Az egészséges formájában elkészített pattogatott kukoricával ráadásul akár fogyókúrázásunk idején is megjutalmazhatjuk magunkat, hiszen egyrészt kalóriaszegény eledel, másrészt nagyjából tízszer olyan laktató, mint az átlagos burgonyaszirom. Ennek ellenére persze a mértéktelenség hibájába az egészségesen elkészített verzió fogyasztásakor se essünk, mert ahogy a mondás tartja: jóból is megárt a sok!
Kiemelt kép: Canva