Idén decemberre a 14 millió km2-es Antarktisz felett tátongó ózonlyuk mérete 18 millió km2-re nőtt.
A Német Űrkutató Központ (DLR) szerint a Déli-sark feletti ez az ebben az évszakban mért legnagyobb kiterjedés az adatgyűjtés 41 évvel ezelőtti kezdete óta. Az ózonlyuknak a déli félteke felett decemberben szinte teljesen el kellene tűnnie – olvasható a központ jelentésében. Az Antarktiszon ugyanis most kezdődik a nyár.
A sarkvidéken a napfény hatására normális esetben megváltoznak a nyomás- és szélviszonyok, emiatt legkésőbb november elejére az ózonlyuk összeomlik. Ez azonban idén nem történt meg – állapították meg a DLR-hez tartozó távérzékelési adatközpont (DFD) tudósai.
A főként hűtőberendezésekben és aeroszolos palackokban használt klorofluorokarbonok elterjedése az 1970-es, 1980-as években megrongálta az ózonréteget, amely az Antarktisz feletti ózonlyuk képződéséhez vezetett. Az ózonréteg védelmére 1987-ben létrehozott montreali jegyzőkönyvben arról állapodtak meg, hogy kivezetik ezeknek a káros anyagoknak a gyártását és használatát, ezzel begyógyítják az ózonsebet. Claus Zehner, a Copernicus Sentinel-5P műhold menedzsere szerint a globális ózonréteg 2050 körül éri el újra normális állapotát.
A légkörkutatók szerint a jelenség oka az lehet, hogy idén a déli féltekén szokatlanul stabil sarki örvény alakult ki, amely 50 kilométer magasságot is elérhet. Ennek hátterében a sarkvidéki területek és a közepes szélességi körök közötti túl gyenge légtömeghullámok állhatnak, amelyeket a Csendes-óceán különösen hideg felszíne okozhatott. Ez előnyös az ózonlyuk kialakulása szempontjából – mondta Lisa Küchelbacher, a DFD munkatársa.
A léghullámok aktivitása december 5-től kezdődően megnövekedett. Ez most megváltoztathatja a déli-sarkvidéki nyári viszonyokat.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(MTI/HVG)