Sokat olvashatunk az óceáni áramlatok körül zajló vitákról. A hideg- és meleg áramlatok ugyanis óriási szerepet játszanak a globális éghajlatszabályozásban, a hőmérséklet kiegyenlítésében és a vízi ökoszisztémák fennmaradásában. Hatásuk kétségkívül jelentős, ám a klímaváltozás megtépázza működésüket. Ezt pedig a bolygó minden lakója megérzi.

Amikor valami katasztrofális történik tőlünk távol, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy hatásait nem érezzük majd. Ez a világ gazdasági történéseiben is meglátszik: gondoljunk csak az inflációra. Ennek hatásait mindenki érzi, és növekedéséhez globális tényezők is hozzátartoznak. Ugyanez igaz a természeti eseményekre. A kaliforniai erdőtüzeken ugyan elborzadunk, de megnyugodva konstatáljuk, hogy nem ott élünk, így nem fenyeget veszély. De ugyanez igaz az őserdei irtásokra, vagy az óceáni áramlatokra is.

Utóbbiak jelentősége óriási: befolyásolják a Föld éghajlatát, a hőmérsékletet, és az élőlények táplálkozását is. De emellett szerepet játszanak a hajózásban és annak hatékonyságában is. Az ökoszisztéma, az élővilág, és még a gazdaság szempontjából is jelentősek.

Kapcsolódó bejegyzések

Összeomlani látszik a világ legnagyobb vízi biomasszája, a szardíniavonulás

A szardíniavonulás fontos része az ökoszisztémának. Mégis sokféleképpen veszélyeztetjük.

Mi az az óceáni áramlat?

Ezek olyan nagyméretű, állandó mozgási folyamatok, amelyekhez nem csak rengeteg hatást, hanem kiváltó okot is társíthatunk. Az így szállított víz számos tényezőtől függ: az évszakok változásától, a napsugárzástól, a hőmérséklettől is.

Az áramlatok a tengervíz egyirányú mozgását jelentik, amik tartósak, és amiket a Föld forgása és a nyomáskülönbség is alakít. A Föld forgásából származó Coriolis-erő és a szárazföldek egyenlőtlen eloszlása módosítja a víz mozgását. De hatással van rájuk a tenger felszínének melegedése, a tengerfenék domborzati tényezői, a szélirány vagy akár a szárazföldek alakja is.

A leghíresebb áramlatok, amelyek rád is hatnak

29 állandó áramlást tudhat magáénak a Föld, ezek meleg és hideg áramlatok, melyek más és más módon hatnak az éghajlatra, a vízben és szárazföldön élőkre egyaránt. Nézzük a legnagyobbakat:

Legfontosabb meleg tengeráramlások

Észak-atlanti (Golf)-áramlás: (Florida keleti partja; Írország, Nagy-Britannia, Norvégia É-. Ny-i partjai)

• Meleg vizet szállít az Atlanti-óceánon és jelentősen enyhíti Nyugat-Európa klímáját.
• Csapadékos időjárást eredményez az érintett területeken.
• A hőmérsékleti különbségek miatt gyakran alakulnak ki viharok az Atlanti-óceán északi részén.

Kuro-shio-áramlás: (Japán keleti, Kanada nyugati, Alaszka déli partjai)

• Meleg és párás éghajlatot biztosít Japán és Kína keleti partvidékén.
• Erős hatással van az ázsiai monszunokra.
• Az áramlatot követve sok tengeri faj vándorol, így fontos szerepet játszik a halászatban (is).

Kapcsolódó bejegyzések

Hatásvadász, ferdítő, mégis igaz film a Seaspiracy – Filmajánló

A Seaspiracy olyan helyzetet tár a néző elé, amely – a megkérdőjelezhető adatok és a hatásvadász jelenetek ellenére is – letaglózó és baljós képet fest a jövőnkről.

Brazil-áramlás: (Dél-Amerika keleti partjai)

• Meleg vizet szállít Dél-Amerika keleti partjaihoz.
• Befolyásolja az Atlanti-óceán déli részének hőmérsékletét és csapadékviszonyait.

Agulhas-áramlás (Afrika keleti partjai):

• Meleg víztömeget szállít az Indiai-óceánból az Atlanti-óceán felé.
• Hozzájárul a trópusi ciklonok kialakulásához.
• Befolyásolja a dél-afrikai csapadékmennyiséget.

Legfontosabb hideg tengeráramlások

Labrador-áramlás: (Kanada keleti partjai)

• Hűti az Atlanti-óceán északi részét, ami gyakran ködös időjárást okoz.
• Hideg vizet szállít, ami befolyásolja a halállományok életét és méretét (pl. tőkehal, hering).
• Jeges áramlata miatt az Észak-Amerikából induló hajózás számára kihívásokat jelent.

Oja-shio-áramlás (Oroszország és Hokkaidó keleti, Japán nyugati partjai)

• Hideg vizet szállít az északi régiókból, ami csökkenti Japán északi részének hőmérsékletét.
• Ködös időjárást eredményez Japán nyugati partjainál.
• Találkozása a Kuroshio-áramlattal gazdag halászati területet hoz létre.

Humboldt-áramlás: (Dél-Amerika nyugati partjai)

• Hideg víztömeget szállít az Egyenlítő felé, amely csökkenti a légkör hőmérsékletét.
• Száraz klímát eredményez, ezért alakulhatott ki a világ egyik legszárazabb területe, az Atacama-sivatag.
• Gazdag plankton- és halállományt tart fenn.

Benguela-áramlás (Dél-Afrika nyugati partjai)

• Hideg vizet szállít az Atlanti-óceán északi része felé.
• Szárazságot okoz Dél-Afrika és Namíbia partvidékén.
• Nagy mennyiségű halnak „ad otthont”.

Nyugati-Szél-áramlás (Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália déli részén haladó kb. déli szélesség 40° és 60° között)

• Az Antarktisz felől hideg víztömeget szállít, amely befolyásolja a déli félteke időjárását.
• Erős szélrendszerekkel társul, ezért ezen a területen gyakoriak a viharok.
• Fontos szerepet játszik a globális óceáni cirkulációban, amely hatással van az egész bolygó éghajlatára.

Miért fontos mindez? Az áramlatok óriási befolyással bírnak az éghajlatunkra, időjárásunkra nézve. A meleg, hideg, csapadék és szárazság részben az áramlatok számlájára írhatók. Ráadásul olyan biomasszák vonulását teszik lehetővé, amelyek nélkül a teljes óceáni ökoszisztéma megborulna. Jelentőségük tehát vitán felüli. A klímaváltozás azonban rendesen belepiszkál ezek működésébe.

Mit tesz a klímaváltozás az áramlatokkal?

A Nyugati-szél áramlás 5-ször erősebb, mint a Golf-áramlat, az Antarktisz körül áramlik. Szabályozza a Föld éghajlatát, és hatással van a tápanyagszállításra is. Az olvadó antarktiszi jégből származó friss, hideg víz felhígítja az óceán sós vizét, ami potenciálisan megzavarja az ilyen létfontosságú óceáni áramlatokat.

Egy új kutatás szerint, ahogy egyre drasztikusabb lesz a felmelegedés, az antarktiszi áramlat 20%-kal lassabb lesz 2050-re, melynek drámai következményei lesznek a földi életre nézve.

Az antarktiszi körkörös áramlat olyan, mint egy vizesárok a jeges kontinens körül. Segít távol tartani a meleg vizet, megvédi a sérülékeny jégtáblákat. Gátat képez egyes invazív fajok terjedésének, és nagy szerepet játszik a Föld éghajlatának szabályozásában is.

Ellentétben az ismertebb óceáni áramlatokkal – mint például a Golf-áramlat, a Kuroshio-áramlat és az Agulhas-áramlat – az antarktiszi körkörös áramlatot kevésbé ismerik. Ez elhelyezkedése miatt alakulhatott így, de éppen emiatt a közvetlen mérések is nehézkesebbek.

A klímaváltozás hatása

Az óceáni áramlatok reagálnak a hőmérséklet, a sószint, a szélviszonyok és a tengeri jég változásaira. Tehát több fronton is érzékenyek az éghajlatváltozásra.

Az elmélet alapján az Antarktisz körül felmelegedő víz felgyorsítja az áramlást. Ennek az az oka, hogy a sűrűségváltozások és az Antarktisz körüli szelek diktálják az áram erősségét. A meleg víz kevésbé sűrű (vagy nehéz), és ennek már elégnek kellene lennie az áramlat felgyorsításához.

Azonban az olvadó jég vize átalakítja az óceán sűrűségét, ellensúlyozza az óceánok felmelegedésének hatását, ami 2050-re az áramlás 20%-os általános lelassulásához vezet.

Ez pedig megváltoztathatja az óceáni ökoszisztémát. Az áramláserősség gyengülése csökkentheti a biológiai sokféleséget és így a halászat termelékenységét is, amelyre azonban sok tengerparti közösség támaszkodik. Ezenkívül elősegítheti az invazív fajok bejutását az Antarktiszra, megzavarva a helyi ökoszisztémákat és táplálékhálózatokat.

A gyengébb áramlás ráadásul több meleg vizet hozhat magával, így gyorsítja az antarktiszi jégtáblák olvadását és emeli a tengerszintet. A jég gyorsabb olvadása ezután az áramlat további gyengüléséhez vezethet, elindítva az áramlassulás ördögi spirálját. Ez a zavar kiterjedhet a globális éghajlati mintázatokra, csökkentve az óceánok hő-és szénelnyelő képességét.

A hatás tehát óriási, és ez csak egyetlen áramlatra vonatkozik. Sajnos azonban a klímaváltozás a többi, nagy hatású áramlatot is befolyásolja. A Golf-áramlat esetében például hasonló a helyzet, soha nem látott lassulás tapasztalható. Ha ez tovább folytatódik, jelentős lehűléseket hozhat Európa egyes részein, különösen a Brit-szigetek, Skandinávia és Nyugat-Európa időjárásában. Ezzel szemben Dél-Európában nőhet a szárazság, mivel az áramlat kevesebb nedves levegőt hoz magával.

Tengerszint-emelkedés, kiszámíthatatlan időjárás és az ökoszisztémák felborulása: „csak” az óceáni áramlatok megváltozásának néhány következménye. Kétségtelen, hogy ezeket a folyamatokat nem látjuk, és bár olvasunk róluk, nem érezzük számottevőnek a hatásukat. Még. A kibocsátáscsökkentés tehát még egy fronton éreztethetné erejét, hiszen olyan ősi és globális erejű eseményekre is hatással van, mint az óceáni áramlatok mozgása és hatása.

Kiemelt kép: canva