Vörös kánya tűnt fel a Dévaványai-Ecsegi puszták felett. Az Alföldön rendkívül ritkán látható madarat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai figyelték meg.
A vörös kánya az 1960-as években még rendszeres költőfaj volt Magyarországon, az 1970-es években azonban a megfelelő költőhelyek megszűnése és a vegyszerek túlzott használata miatt összeomlott az állománya. A 2000-es évek elején aztán ismét megjelentek az első költőpárok, amelyek a Dunántúlon és a Duna-menti erdőségekben telepedtek meg. Azóta már a Kisalföldön és a Duna mentén is fészkel néhány pár. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain egyelőre költőfajként nincs jelen, de téli kóborlóként időnként találkozhatunk egy-egy példánnyal – olvasható a National Geographic publikációjában.
A jelenlegi hazai költőállományt mindössze 14-15 párra becsülik.
Kapcsolódó bejegyzések
Madárleső kirándulásra invitál a Körös-Maros Nemzeti Park
A gyalogtúra keretében a szabadkígyósi Nagyerdő téli madárvilágát ismerhetik meg az érdeklődők.
A vörös kánya meglehetősen nagytermetű ragadozó madár. Testtömege elérheti az 1,3 kilogrammot, szárnyfesztávolsága pedig a 2 métert is megközelítheti. Változatos tápláléka dögökből, rágcsálókból, madárfiókákból, és különböző szerves hulladékokból áll.
Jellegzetes röpképe alapján könnyen megkülönböztethető az Alföldön is költő barna kányától. Általában nagyon alacsonyan, 5-10 méteres magasságban repül, onnan pásztázza imbolygó repüléssel a vadászterületét. Alapszíne vörhenyes, farka jóval erősebben villás, mint a barna kányáé.
Kapcsolódó bejegyzések
Ritka madár egy példánya bukkant fel a Dél-Alföldön
Magyarországon rendkívül ritkán észlelt madarat gyűrűztek meg a szegedi Fehér-tónál. 1951 óta a faj csupán két példányára került itthon jelölőgyűrű, és 2019-ig csak 15 megfigyelési adata volt.
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint nem fenyegetett, sőt 60-70 ezer egyedből álló világállománya növekvő tendenciát mutat. Magyarországon azonban fokozottan védett állat, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.
Fotó: Pixabay