Az északi félteke jelentős részét hónapok óta aszály sújtja. A tartós hőhullámokkal társuló csapadékhiány miatt folyók és tavak száradtak ki, ami komoly problémát okoz a hajózásnak, az iparnak és a mezőgazdaságnak. Az apadó vízszintek ugyanakkor feltártak néhány különleges emléket is.
Augusztus közepén Budapestnél, a Szabadság híd lábánál a Dunából ismét előbukkant az Ínség-szikla, amely onnan kapta nevét, hogy csak aszályos időszakban látható, egészen pontosan akkor, amikor a vízállás Budapesten 93 centiméter alá csökken. Ugyancsak a Duna rejtegette eddig azt a mozsárgolyót, amelyre tűzszerész búvárok bukkantak kiképzés közben a napokban a Duna belvárosi szakaszán, ahol feltételezhetően Buda 1686-os ostroma óta szunnyadt.
A második legnagyobb hazai folyó, a Tisza is rejt kincseket. Először 2003-ban látták meg Szolnok belvárosában a ma álló közúti Tisza-híd közelében a török kori cölöphíd maradványait. Idén júliusban ismét előbukkantak a facölöpök. A szakemberek szerint ez volt a Tisza első állandó hídja, amely egyben az első állandó folyami átkelő a mai Magyarország területén.
A római Tevere (Tiberis) folyóból ősi híd romjai kerültek elő, amelyet Néró császár építhetett időszámításunk szerint ötven körül. Alacsony vízállásnál mindig lehetett látni a romok kis részét, de most a szokásosnál jóval több bukkant elő az építményből, amely az 1911-ben átadott II. Viktor Emánuel híd közvetlen közelében látható.
A spanyolországi Barcelona melletti kiszáradt gátnál egy kilencedik századi román stílusú templom tetszeleg meglehetős épségben. A Madridtól keletre fekvő Buendía víztározónál pedig egy falu romjai és fürdőházak tűntek fel újra. Az Egyesült Királyságban is találtak szárazra került kincseket. Előkerültek például Derwent falu templomának romjai.
A kínai Jangce folyóban buddhista szobrokra leltek. A több mint hetven napja tomboló hőhullám – és a csapadékhiány – hatására a folyó vízszintje drasztikusan csökkent. A víz alól kerültek elő a nagyjából hatszáz éves kő Buddha-szobrok, melyek feltételezhetően a Ming-dinasztia idejéből származnak.
A szárazság másféle váratlan következményekkel is járt Európa egyes részein. Franciaországban a kánikula és aszály kimondottan jól jön a sólepárlók működtetőinek. A magas hőmérséklet felgyorsította a sós víz elpárolgását, ami azt jelenti, hogy Guérande régió sótermesztői rekordterméssel számolhattak a Fleur de Selből, azaz a Só Virága néven ismert különleges tengeri sóból. Ennek az ételízesítőnek az íze egyedülálló, ásványi anyagokban nagyon gazdag, főleg magnézium-, kalcium-, vas- és jódtartalmát kell kiemelni.
(Forrás: magyarnemzet.hu Kép: pexels.com)
hirdetés
