A klímaváltozás hatásai az élet olyan területein is érezhetők, amelyekre talán elsőre nem is gondolnánk. Hegyi Zoltán, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság környezetvédelmi albizottságának vezetője arról mesél Holnapután című műsorunkban, hogy a közutak építése, illetve üzemeltetése miképpen alakul át a változások nyomán. Ahogy ezt a beszélgetés során megállapítottuk, a természetet nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem lehetőség szerint be kell vonni a munkába, mert ezzel időtállóbb és költségtakarékosabb megoldásokra bukkanhatunk.
2024. március 15-én lépett hatályba az Útügyi Műszaki Előírás (UME) frissített változata, melynek egyik fő eleme a zöldfelületek közutak mentén történő létesítésének szabályozása. Az új előírást hosszú előkészítő munka előzte meg, ami során igyekeztek minél inkább figyelembe venni a fenntarthatósági és klímavédelmi szempontokat. Ezek sokszor egybeesnek a forgalombiztonsági kérdésekkel is: egy szántóföld mellett futó útszakasz esetében bizony komoly jelentősége lehet a mezővédő erdősáv kialakításának, ami megfogja a port, és lassítja a szelet. Ez elkerülhetővé tesz olyan szerencsétlenségeket, mint a tavalyi tömegbaleset az M1-es autópályán.
A klímaváltozás új kihívásokat hoz
Persze máshonnan is megközelíthető a kérdés: hazánkban is egyre nagyobb a napsütéses órák száma, illetve egyre hosszabb hőhullámokkal nézünk szembe. A napsütésnek folyamatosan kitett útburkolat gyorsabban degradálódik, előbb megy tönkre, mintha növényzet árnyékolná. Ráadásul ha mindezt városi környezetben képzeljük el, még jelentősebb a fásítás pozitívuma: a kevésbé felmelegedő aszfalt kevesebb hőt is ad le, ezzel nem forrósodik fel annyira az utca. Ahogy vendégem mondja, akár 20 Celsius-fokos differencia is lehet a fásított utca javára.
A növények haszna tehát több területet érint: kiegyensúlyozza a terület mikroklímáját, árnyékol, ami az emberek számára is elviselhetőbb viszonyokat biztosít, és növeli az épített struktúrák élettartamát. A növényzet a városi területeken kívül is tompítja az elemek erejét, lassítja a szelet, megfogja a port és a havat. Nem utolsó sorban pedig a biodiverzitást is növeli.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagy előrelépés a közutak menti zöldfelületek hazai szabályozásában
Áder Jánosnak is köszönhetően hatályba lépett az Útügyi Műszaki Előírás, melynek keretében a közutak mentén zöldfelületek létesülhetnek.
Az adásban kitérünk a beruházási, illetve az üzemeltetési költségek kérdésére is. A fásítás egyértelműen többletköltségként jelentkezik az útépítéskor, ám a gyakorlat azt mutatja, ez legfeljebb 3–5%-ot jelent. Hegyi Zoltán szerint érdemes az út teljes életciklusát figyelembe venni: ebben az esetben ez a 3–5% sokszorosan megtérül az üzemeltetési költségek csökkentése révén. Hogy ez mit is jelent? A klímaváltozás miatt (persze ilyesmi korábban is előfordult) egyre gyakoribbá válnak a villámárvizek. Ha egy ilyen alámossa az utat, bizony költséges lehet a javítás, a forgalom korlátozásából adódó egyéb károkról nem is beszélve. Ha viszont az utak mentén van növényzet, ez képes tompítani a hatásokat, csökkenteni vagy akár meg is akadályozni a károkat.
A fásítást sem szabad túlzásba vinni
A fentiek alapján mindenhova növényeket, fákat kellene ültetni, és megoldódna az utakkal kapcsolatos problémák jelentős része. Na, de mit mondjunk a rókának, a fácánnak vagy az őznek, amelyik úgy dönt, hogy beköltözik az út menti rekettyésbe? Ahol növényzet van, ott előbb-utóbb állatok is megjelennek, ez pedig forgalombiztonsági problémákat fog felvetni. A másik probléma, hogy a fa mint tereptárgy veszélyforrás lehet, ha egy jármű lesodródik az útról. Ezen aggályok miatt mondja vendégem, hogy a mostani nagyjából 25–30%-os növényborítottság reálisan 55–60%-ig tornázható fel a közutak mentén. Ez esetleg még egy kevéssel növelhető, ha érdekeltté tudják tenni az utak mellett gazdálkodókat. Ám fontos, hogy mindenhova sajnos nem lehet fákat, erdőt telepíteni, a legfontosabb faktor ugyanis a forgalombiztonság. Ezzel együtt is hatalmas területek zöldítése oldható így meg, ami a szén-dioxid-megkötés szempontjából sem elhanyagolható kérdés.
Visszatérve az állatokra: sajnos az utak, főleg a többsávos, kerítéssel övezettek, tehát jellemzően az autópályák darabokra szabdalják az élőhelyeket. Így bizonyos állatfajok esetében sajnos a belterjesség kialakulásáról is beszélhetünk, hiszen az egyes állományok nem képesek egymással kapcsolatba kerülni. Ezt a problémát hivatottak megoldani a vad-, illetve tájátjárók. Ezek a zöldített struktúrák képesek hídként működni az élőhelyek között, és ahogy vendégem mondja, ezeket már építik, számos helyen megtalálhatók.
Az adásban ezek mellett szó volt még arról, hogy
- az újrahasznosítási megoldások által miként lehet csökkenteni az útépítés környezeti lábnyomát,
- milyen klímakockázatai vannak az egyes aszfalttechnológiáknak és a cementgyártásnak,
- milyen szabályozásokat tartalmaz még a frissített UME, például az idegenhonos, illetve inváziós növényfajokkal kapcsolatban,
- mit érdemes tudni az egyes burkolattípusokról a klímaváltozás kontextusában,
- és milyen új szempontokat kell figyelembe venniük a mérnököknek a megváltozó körülmények kapcsán.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!
