A sűrűn lakott városok a városi hőszigetek miatt felerősítik a klímaváltozás hatásait, ezáltal sebezhetőbbé válnak a szélsőséges éghajlati jelenségekkel szemben. A svédországi Lund Egyetem által vezetett kutatás szerint nagy beruházásokra lesz szükség a villamosenergia-hálózatban, hogy alkalmazkodni tudjunk ezekhez a változásokhoz.
Vahid Nik, a Lund Egyetem épületfizika professzora, a Nature Energy című szaklapban megjelent cikk egyik szerzője szerint ha nem számolunk a szélsőséges éghajlati eseményekkel és a folyamatos urbanizációval, a villamosenergia-ellátás megbízhatósága akár 30%-kal is csökkenhet.
Az energetikai átállás során 20-60%-os többletkiadásra lesz szükség ahhoz, hogy a városok képesek legyenek megbirkózni a különböző éghajlati jelenségekkel.
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a nagy sűrűségű területek a városi hőszigeteket eredményeznek, amely a városokat sebezhetőbbé teszi a szélsőséges éghajlati változások hatásaival szemben, különösen Dél-Európában. A kültéri hőmérséklet például 17%-kal emelkedhet, miközben a szélsebesség 61%-kal csökken. A városi sűrűsödés – amely az ENSZ energia- és éghajlati céljainak elérése érdekében ajánlott fejlesztési stratégia – sebezhetőbbé teheti a villamosenergia-hálózatot is, amit figyelembe kell venni a városi energiarendszerek tervezésekor.
Kapcsolódó bejegyzések
Tilos lesz a sötét tető az ausztrál épületeken
Fenntarthatóbb lakhatást és a városi hősziget jelenség csökkentését akarják elérni Új-Dél-Wales állam döntéshozói a világos tetők kötelezővé tételével.
Az általunk kidolgozott keretrendszer összekapcsolja a jövőbeli éghajlati modelleket az épületekkel és a városi szintű energiarendszerekkel, figyelembe véve a városi mikroklímát
– mondta Nik, hozzátéve, hogy a vizsgálatok egyebek mellett arra is választ adnak, hogy hogyan járul hozzá a városfejlesztés jellege a szélsőséges események hatásainak súlyosbításához vagy enyhítéséhez regionális és települési szinten.
Az energiarendszerben a keresleti csúcsok a korábban gondoltnál nagyobb mértékben emelkednek, például Stockholmban 68%-kal, Madridban pedig 43%-kal nő a hűtési igény az év legmelegebb napján. Ennek figyelmen kívül hagyása a városok energiaszükségletének helytelen becslését eredményezheti, ami áramhiányhoz, sőt áramkimaradáshoz vezethet.
(Forrás: Lund University)
