A sűrűn lakott városok a városi hĹ‘szigetek miatt felerĹ‘sĂtik a klĂmaváltozás hatásait, ezáltal sebezhetĹ‘bbĂ© válnak a szĂ©lsĹ‘sĂ©ges Ă©ghajlati jelensĂ©gekkel szemben. A svĂ©dországi Lund Egyetem által vezetett kutatás szerint nagy beruházásokra lesz szĂĽksĂ©g a villamosenergia-hálĂłzatban, hogy alkalmazkodni tudjunk ezekhez a változásokhoz.
Vahid Nik, a Lund Egyetem Ă©pĂĽletfizika professzora, a Nature Energy cĂmű szaklapban megjelent cikk egyik szerzĹ‘je szerint ha nem számolunk a szĂ©lsĹ‘sĂ©ges Ă©ghajlati esemĂ©nyekkel Ă©s a folyamatos urbanizáciĂłval, a villamosenergia-ellátás megbĂzhatĂłsága akár 30%-kal is csökkenhet.
Az energetikai átállás során 20-60%-os többletkiadásra lesz szükség ahhoz, hogy a városok képesek legyenek megbirkózni a különböző éghajlati jelenségekkel.
A tanulmány eredmĂ©nyei azt mutatják, hogy a nagy sűrűsĂ©gű terĂĽletek a városi hĹ‘szigeteket eredmĂ©nyeznek, amely a városokat sebezhetĹ‘bbĂ© teszi a szĂ©lsĹ‘sĂ©ges Ă©ghajlati változások hatásaival szemben, kĂĽlönösen DĂ©l-EurĂłpában. A kĂĽltĂ©ri hĹ‘mĂ©rsĂ©klet pĂ©ldául 17%-kal emelkedhet, miközben a szĂ©lsebessĂ©g 61%-kal csökken. A városi sűrűsödĂ©s – amely az ENSZ energia- Ă©s Ă©ghajlati cĂ©ljainak elĂ©rĂ©se Ă©rdekĂ©ben ajánlott fejlesztĂ©si stratĂ©gia – sebezhetĹ‘bbĂ© teheti a villamosenergia-hálĂłzatot is, amit figyelembe kell venni a városi energiarendszerek tervezĂ©sekor.
Az általunk kidolgozott keretrendszer összekapcsolja a jövĹ‘beli Ă©ghajlati modelleket az Ă©pĂĽletekkel Ă©s a városi szintű energiarendszerekkel, figyelembe vĂ©ve a városi mikroklĂmát
– mondta Nik, hozzátĂ©ve, hogy a vizsgálatok egyebek mellett arra is választ adnak, hogy hogyan járul hozzá a városfejlesztĂ©s jellege a szĂ©lsĹ‘sĂ©ges esemĂ©nyek hatásainak sĂşlyosbĂtásához vagy enyhĂtĂ©sĂ©hez regionális Ă©s telepĂĽlĂ©si szinten. Â
Az energiarendszerben a keresleti csĂşcsok a korábban gondoltnál nagyobb mĂ©rtĂ©kben emelkednek, pĂ©ldául Stockholmban 68%-kal, Madridban pedig 43%-kal nĹ‘ a hűtĂ©si igĂ©ny az Ă©v legmelegebb napján. Ennek figyelmen kĂvĂĽl hagyása a városok energiaszĂĽksĂ©gletĂ©nek helytelen becslĂ©sĂ©t eredmĂ©nyezheti, ami áramhiányhoz, sĹ‘t áramkimaradáshoz vezethet.
(Forrás: Lund University)