A ruháidba szőtt anyag sokféle lehet: gyapjú, vászon vagy selyem. De ami a ruháink kétharmadában megtalálható, mégis a legtöbben nem is tudunk róla, az a műanyag. Napjainkban a ruhák mintegy 69%-a szintetikus szálakból, többek között elasztánból, nejlonból és akrilból készül. A poliészter a legelterjedtebb, amely az összes anyag előállításának 52%-át teszi ki. A műanyagot egyedülálló tartóssága és sokoldalúsága nélkülözhetetlenné tette a divatiparban.
Ennek azonban éghajlati ára van: a szálak alapanyaga fosszilis tüzelőanyag. A textilgyártás a globális olajtermelés 1,35%-át teszi ki, vagyis többet, mint amennyit például Spanyolország egy év alatt elhasznál, és jelentősen hozzájárul a divatipar hatalmas éghajlati lábnyomához, ráadásul a ruhák mosásakor műanyag mikroszálak kerülnek a környezetbe.
Erre válaszul egyre több márka tér át a szintetikus szálak, például a poliészter újrahasznosított változataira, és ezeket a ruhákat gyakran „fenntarthatóbb” vagy „tudatosabb” választásként reklámozzák. Ez környezetvédelmi győzelemnek tűnik. De ahogy a márkák egyre több ilyen újrahasznosított fonalat szőnek a ruháikba, egyes szakértők megkérdőjelezik, hogy nem csak a divat környezeti ártalmait foltozzák-e be.
A szintetikus anyagok gyakori újrahasznosított helyettesítői a PET palackok, amelyeket évente milliárd számra gyártanak. A Changing Markets Foundation közel 50 divatmárka körében végzett felméréséből kiderült, hogy 85%-uk célja, hogy műanyag palackokból származó, újrahasznosított poliésztert szerezzen be. A szakértők aggódnak amiatt, hogy az emberek azt hihetik, hogy a vásárlásuk így mentes lesz a negatív hatásoktól – holott ez korántsem igaz. Ha a szintetikus anyagokat újrahasznosítjuk, az nem oldja meg a mikroműanyagok problémáját, hiszen az újrahasznosított műanyag fonalakból ugyanúgy folytatódik a szálak bomlása, mint a szűz fonalakból.
Vannak olyan törekvések, hogy az újrahasznosított textíliákat új ruhák alapanyagaként használják fel. A legtöbb ruha azonban szálak keverékéből készül, és még nem létezik olyan kereskedelmi méretű technológia, amely ezeket szétválasztaná. Az újrahasznosított fonalak alacsonyabb károsanyag-kibocsátásának hangoztatása elvonja a figyelmet a divat legnagyobb kibocsátási forrásáról: a textilgyárakról, amelyek a szálakat fonallá dolgozzák fel. A márkák arra összpontosítanak, hogy milyen varázslatos anyagokat tudnak létrehozni, ahelyett, hogy a textilgyárak energiahatékonyságának javításával foglalkoznának.
Egyes újítók szerint a megoldás abban rejlik, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból származó szintetikus anyagok helyett olyan életképes alternatívákat találjanak, amelyek ugyanolyan minőséget nyújtanak. A Kintra Fibers anyagtudományi vállalat kukoricából és búzából készült bio alapú szálakat fejlesztett ki, amelyeket úgy terveztek, hogy a természetben teljesen komposztálódjanak. Ez megoldaná a mikroszálak problémáját is, és új utat biztosítana a textil körforgásának.
Forrás (theguardian)
