SMS, rendkívüli hír, sziréna – honnan tudhatunk róla, ha baj van?
SMS, rendkívüli hír, sziréna – honnan tudhatunk róla, ha baj van?

HU-Alert nincs. RO-Alert van, meg a román mellett görög, holland, litván és olasz mobiltelefonos, cellaüzenetes katasztrófariasztás is. DE-Alert jövőre már lesz – ez a nyári németországi árvíz egyik következménye –, de HU-Alert nincs. Nem is lesz, mert idehaza másféle riasztást vezettek be: SMS-alapú rendszer működik. Ezt a módszert hely alapú SMS-nek (angol rövidítéssel LB-SMS) hívják. Feltűnés nélkül élesítették, rendszeresen kipróbálják. – járt utána nemrég a HVG egyik újságírója.

Hogy e helyett Magyarország nem a jól csengő EU-Alert rendszerhez csatlakozott, abban nincs semmi különös. Bár amerikai mintára 2012 óta létezik, mégis csak öt EU-ország használja, illetve a németek készülnek rá. Technikailag ez más, mint az SMS-küldés. Cellaüzenetnek (cell broadcast) hívják, és telefonszámtól függetlenül az összes mobil megkapja, amely egy adott cellában található.

Ami az itthoni riasztást illeti, bármilyen tökéletesen működne is a hely alapú SMS, félő, hogy mégsem kapná meg mindenki. Kikapcsolt, lemerült telefonok nyilván nem jeleznének, de régebbi készülékeknél az is előfordul, hogy betelik az üzenetek tárhelye, és a készülék nem fogad több SMS-t. Elhúzódó vészhelyzetben arra is számítani kell, hogy akár a károk, akár áramhiány miatt nem működnek a bázisállomások, és persze a mobilok feltöltéséhez is hiányozhat az áram. Ez persze jórészt igaz lenne egy EU-Alert megoldás esetén is.

A német árvíz nyomán ezért ott alaposan fontolóra veszik a jó öreg szirénák felélesztését is. Idehaza erről egyelőre nincs szó. Szirénákat leginkább a veszélyes vegyiüzemek közelében használnak (és próbálnak ki rendszeresen). Ez a MoLaRi (Monitoring és Lakossági Riasztó) rendszer. Ennek része 627 hangszóró, amelyek ma már nem pusztán süvítenek, hanem közlemények bemondására is alkalmasak.

Több országban sokan figyelik a rendőrség vagy a tűzoltóság Twitter- vagy Facebook-üzeneteit is. Nálunk nem biztos, hogy a közösségi hálókon tömegeket érne el valamilyen vészjelzés. Nem haszontalan a katasztrófavédelem évek óta működő VÉSZ alkalmazása, de mindeddig nem sokkal több mint százezren töltötték le.

Meglehet, katasztrófa vagy terrortámadás – illetve, ami manapság nem tűnik valószínűnek, légiveszély – esetén a rádió és a tévé riasztása jutna le a legbiztosabban az emberekhez. Erre szolgál az OLGI, az Országos Légi- és Katasztrófariasztási Rendszer. 213 rádió- és tévécsatorna tartozik hozzá: közszolgálati és kereskedelmi, országos és helyi adók. Baj esetén az történne, hogy az országos M1 tévé adását kapcsolnák mindegyik csatornára (a rádiókra persze csak a hangot), majd a vészjelzés után folytatódna a saját műsor. Ehhez persze az is kell, hogy a katasztrófa miatt ne szálljon el az internet, ne menjen ki az áram.

Aki biztosra akar menni, tartsa készenlétben a zsebrádióját és a friss elemeket. – vonja le a végkövetkeztetést a szerző.

(Forrás: hvg360.hu Kép: pexels.com)

search icon