Egyre több európai ország jelenti be, hogy pár éven belül betiltja a gázkazánok telepítését és értékesítését. Korábban főleg a klímavédelem motiválta a törekvést, de ma már ugyanilyen erős hajtóerő a rezsidrágulás féken tartása és az energiafüggetlenség elérése.
Az EU végső energiafogyasztásának 40 százaléka, üvegházhatásúgáz-kibocsátásának pedig 36 százaléka az épületekhez fűződik, vagyis az ingatlanszektorban hatalmas a potenciál, ha a fogyasztás és az emisszió csökkentéséről van szó. Az energiahatékonyság javításával az épületek fogyasztása gyorsan mérsékelhető lenne, de az ilyen célú felújítások ösztönzésével az EU egyelőre azzal együtt sem volt igazán sikeres, hogy a 2020-as energiahatékonysági célszámot – nagyrészt a pandémia miatti gazdasági visszaesés következtében – sikerült teljesítenie. A gázkazánok kivezetésével viszont egy lépésben abszolválható lenne az uniós ingatlanszektortól 2050-ig várt kibocsátáscsökkentés mintegy kétharmada, miközben a jóval energiahatékonyabb – és egyébként ma még jóval drágább – hőszivattyúk elterjedése az energiahatékonyságon is nagyot javítana. Ez az új, az eddiginél ambiciózusabb 2030-as energiahatékonysági célok teljesítése szempontjából sem mindegy.
Ausztriában már a javításuk is tilos
Több európai ország már a gázkazánok kivezetésére irányuló saját nemzeti tervet jelentett be. Az egyik leginkább radikális szabályozása Franciaországnak van, mivel a helyi francia környezetvédelmi előírások alapján 2022 elejétől gyakorlatilag nem szabad gázkazánt telepíteni új építésű házban. Közel hasonlóan radikális nyugati szomszédunk hozzáállása is. Ausztriában az eredetileg tervezett 2025-höz képest már 2023-tól tilos lesz új gázkazánokat értékesíteni, sőt e rendszerek javítása sem megengedett. Az olaj- és szénfűtési rendszerek forgalmazását már 2020-tól betiltották. A német kormány 2024. január 1-jétől tiltaná be a tisztán fosszilis tüzelőt használó kazánokat, az Egyesült Királyság 2025-től, míg Hollandia 2026-tól tiltaná be egészen, vagy kezdené fokozatosan betiltani a technológiát.
Magyarországon egyelőre nem fogalmazódtak meg hasonlóan konkrét energiapolitikai célok, de az aktuális – a hírek szerint felülvizsgálat alatt álló – Nemzeti Energiastratégia célkitűzései közé tartozik, hogy az éves lakossági földgázfogyasztás 2 milliárd köbméterrel – vagyis körülbelül 50 százalékkal – csökkenjen 2030-ig. Ez nehezen elképzelhető a gázkazánról hőszivattyúra való technológiai váltás nélkül.
Az EU is gyorsítana a tempón
Az Európai Bizottság 2021-ben kezdeményezte az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) átdolgozását, az 1990-hez képest 2030-ra 55 százalékos kibocsátáscsökkentést előirányzó Fit for 55 uniós klíma-jogszabálycsomag részeként. A módosítás keretében növelnék az épületfelújítási célszámokat, így a renoválandó ingatlanok arányát és a felújítások mélységét, biztosítva, hogy minden épület meg fog felelni a 2050-es klímasemlegességi követelményeknek. A háború kitörése után ismertetett uniós energiafüggetlenedési terv, a REPowerEU viszont 2 évvel előrébb hozta, azaz 2025-re ütemezi azon követelmény teljesítését, amely szerint a tagállamok többé nem ösztönözhetik kizárólag fosszilis tüzelővel üzemelő kazánok telepítését, 2029-től pedig ezek forgalomba hozatalának is véget vetne.
A gázkazánok telepítésének – a szén-dioxid-emissziót produkáló autókra 2035-től vonatkozó tiltáshoz hasonló – központi korlátozását ugyanakkor nem tartja célravezetőnek Brüsszel, mégpedig elsősorban a tagállamok rendkívül eltérő energiamixeire tekintettel. Szerinte nem működhetne egy mindenkire egyöntetűen érvényes szabályozás. Ehelyett inkább a fokozatos kivezetést tartaná célszerűnek. EU-forrást pedig csak olyan programokra áldozna, melyek esetében biztosítható, hogy hatékony és fenntartható fűtési rendszer jön létre.
Az Európai Bizottsághoz képest nemcsak a zöld szervezetek, de a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is radikálisabb lépést tartana szükségesnek. Eszerint a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében 2025-től világszerte meg kell tiltani új fosszilis kazánok telepítését, ezzel előmozdítva az elektromos hőszivattyúk terjedését is. Az IEA ukrajnai háború előtt megjelent jelentése még elsősorban klímavédelmi szempontból tartja kívánatosnak az intézkedést, mivel a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szerinte 2050-ig mintegy 98 százalékkal kellene mérsékelni a földgáz fűtési célú felhasználását.
A hidrogén jelentheti az esélyt a gázkazánoknak
A szervezet szerint a gázkazánok egyetlen esetben kaphatnak mentességet a tiltás hatálya alól: ha kompatibilisek a hidrogénnel is, vagyis ha a jövő energiarendszerében a – szinte minden várakozás szerint meghatározó – hidrogén égetésére is alkalmasak lesznek. Ezt a megközelítést – mely szerint az új európai fűtési rendszer gerincét a hőszivattyúk fogják adni, de egyéb, például hidrogénalapú megoldások alkalmazására is szükség lesz – mások, például a német energiaügynökség mellett az iparágban is támogatják. Az EU pedig szintén azt fontolgatja, hogy valamikor 2025-től csak olyan gázkazánokat enged értékesíteni a piacán, amelyek legalább 20 százalékban hidrogént tartalmazó földgáz-hidrogén-keverékkel is képesek lesznek üzemelni.
A gázárak emelkedése, az orosz gázellátás kilátásainak bizonytalanabbá válása, valamint a fűtési rendszerek zöldítését célzó támogatások hatására a hőszivattyúk már napjainkban is dinamikusan terjednek Európában és Magyarországon is. Az átrendeződés legtöbb helyen jóval a gázkazánok forgalmazására vonatkozó tiltás hatályba lépése előtt elkezdődött. Ezzel együtt a gázkazánok várhatóan még jó ideig az európai mindennapok részei lehetnek, csak éppen földgáz helyett egyre inkább a klímabarát hidrogén szolgál majd tüzelőanyagul számukra.
