Az Európai Unió 27 tagállamában 17%-kal csökkent a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása az áramtermelésben 2023 januárja és júniusa között az előző év azonos időszakához képest.
A tiszta energiával foglalkozó Ember kutatóintézet tanulmánya szerint idén júniusig az EU 410TWh villamos energiát állított elő fosszilisekből, mely az elemzők szerint 2015 óta – az első olyan év, amelyről havi adatokkal rendelkezünk – a legalacsonyabb szint, sőt „nagy valószínűséggel” 2000 óta nem volt ilyen alacsony ez a mutató. A tanulmány megállapítása szerint a háttérben a a villamosenergia iránti kereslet visszaesése húzódhat a tiszta energiaforrások növekedése mellett.
Örülünk a fosszilis tüzelőanyagok csökkenésének, de hosszú távon nem lesz fenntartható, ha a kereslet csökkenésére támaszkodunk.
–mondta Matt Ewen, az Ember adatelemzője és a jelentés szerzője
Ewen szerint ahelyett, hogy a fogyasztás csökkenésére építenénk, érdemes lenne új, tiszta forrásokat biztosítani, hogy az esetleges növekedést ne fosszilisekből kelljen fedezni.
A jelentés szerint 2023 első felében 11 EU-s országban több mint 20%-kal, öt országban pedig több mint 30%-kal csökken a fosszilis energia előállítása. Tizennégy országban a valaha mért legalacsonyabb volt a teljes fosszilis energiatermelés ebben az időszakban. Hét országban – Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Dániában, Finnországban, Olaszországban, Lengyelországban és Szlovéniában – a fosszilis tüzelőanyagok elégetése az évszázad legalacsonyabb szintjét érte el.
Ez már csak azért is fontos előrelépés, mert az EU ígéretet tett arra, hogy az évtized végére az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2050-re eléri a nettó nulla kibocsátást. Ennek eléréséhez valószínűleg – összességében – kevesebb energiát, de a jelenleginél több villamos energiát kell majd felhasználnia, mivel egyre többen fűtik az otthonukat és töltik az autójukat elektromos árammal.
A tanulmány szerint a napenergia növekedése az év első felében is folytatódott, és 13%-kal több villamos energiát termelt, mint 2022 azonos időszakában. A szélenergia-termelés 5%-kal nőtt, míg a vízenergia 11%-kal bővült a tavalyi széles körű aszály okozta hiányt követően. A nukleáris termelés 4%-kal csökkent, de az év során várhatóan emelkedni fog.
Az adatok szerint több ország is rekordot döntött a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányát tekintve: Görögország és Románia először lépte át az 50%-os arányt, Dánia és Portugália pedig a 75%-ot. (The Guardian)