A globális problémák, a klímaváltozás, a természetes élőhelyek pusztulása, a szélsőséges időjárás egyre égetőbb hatásai között könnyű elveszni. Azonban számos gondunkra találhatnánk megoldást, ha többet tanulnánk a természettől, és ismernénk a jelzéseit, a működését. Az utóbbi években külföldön egyre több helyen hangsúlyozzák a természetalapú oktatás, a Nature Based Education fontosságát, amely elmélyíti a hovatartozást, és felelősségérzetet, gondoskodást alakít ki a természettel szemben. Arról, hogy mit jelent ez, és miért fontos, Czippán Katalinnal beszélgettem, aki nemrégiben a Salzburgi Globális Szemináriumok keretében egy nemzetközi találkozón vett részt a témában.
Ha megértjük az ökológiai rendszerek működését, és az érzékszerveinkkel tapasztaljuk meg a minket körülvevő természetet, ha felismerjük, hogy elválaszthatatlan részei vagyunk, függünk tőle, akkor sokkal nagyobb alázattal és tudatosabban állunk majd minden döntésünkhöz. A környezeti, a természeti nevelésnek több évtizedre visszanyúló hagyománya van Magyarországon és nemzetközileg egyaránt. Mégis egyre több és erősebb válsággal nézünk szembe. A természetalapú oktatásnak az a célja, hogy vigyük be a természetet az oktatás színtereire, és fordítva. A rendszerszintű megközelítés segíthet elterjeszteni a bevált gyakorlatokat, és teret ad új nézőpontoknak is.
Az ENSZ Kunmini és Montreáli Globális Biodiverzitási Keretrendszere (KMGBF) célul tűzte ki a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását és a folyamat visszafordítását 2030-ig. Tavaly pedig a kolumbiai Caliban az aláíró országok elfogadták, hogy külön akcióprogramot kell kidolgozni az oktatás vonatkozásában. A tervezés jelenleg is zajlik. A Természetvédelmi Világszövetség Oktatási és Kommunikációs Bizottságában (IUCN CEC) – többek között Czippán Katalin kezdeményezésére és vezetésével – négy éve elkötelezetten dolgoznak azon, hogy a természetalapú oktatást rendszerszintűvé alakítsák. A szóban forgó akcióprogramban is szeretnék érvényesíteni a természetalapú oktatási szempontokat.
Vissza kell találnunk a természethez! Kép: canva
Azzal a céllal társult a Salzburgi Globális Szemináriummal, hogy Természetalapú oktatás – A tettek ideje címmel szervezzen nemzetközi műhelyt. A közös gondolkodásra a világ minden pontjáról érkezett negyven döntéshozó, akadémikus, civil szervezeti munkatárs, finanszírozó és oktató. Az eszmecserének Czippán Katalin, a Kék Bolygó Alapítvány szakértője és tanácsadója – az IUCN CEC vezetőségi tagjaként – egyik szervezője is volt.
Az oktatásnak erősebb a szerepe a klímaváltozásban, mint gondolnánk
A Salzburgban megrendezett program résztvevőinek a célja az volt, hogy megerősítsék együttműködésüket a természetalapú oktatás és az ehhez kapcsolódó kezdeményezések érdekében. Sok esetben azonban ez nehezebb, mint hinnénk.
Czippán Katalin elmondta, hogy az oktatás az utóbbi időben kapott újra nagyobb figyelmet. A legtöbb nemzetközi környezetvédelmi célú egyezmény felismerte, hogy hiába vannak a jól meghatározott célok, ha nem hozzuk meg a megfelelő döntéseket. Nem történt meg az a szemlélet- és hozzáállásváltás, amelyről a szakemberek, a tudósok és a döntéshozók már évek óta beszélnek. Úgy tűnik, egyre inkább felismerik az oktatás fontosságát a változások elérésében.
Az oktatás kiemelkedő jelentőségű a jövőnk szempontjából, ez vitathatatlan. Hogyan szerepelhet ebben a fenntarthatóság? Vannak még elkötelezett pedagógusok és lelkes diákok?
A Nature Based Education alapja, hogy megerősítsük a természethez való kötődésünket, hiszen jelenlegi életmódunk sokszor semmilyen kapcsolatot nem feltételez a természettel. Hogyan is vállalhatnánk felelősséget a természetes élőhelyek csökkenéséért, ha hiányosak az ismereteink, esetleg szorongunk miatta? Vagy – másik példaként – a városi hőszigetekért, ha nem érezzük a saját bőrünkön, nem ismerjük a kialakulásuk hátterét, vagy ha ismerjük is, nem értjük egészen?
Czippán Katalin a szemináriumon Kép: Salzburg Global
Ha nem szembesülünk a problémákkal, vagy ha nem értjük őket, akkor nagyobb eséllyel döntünk úgy, hogy közben nem vagyunk tekintettel meghatározó körülményekre – mutat rá Katalin. Ha szétnézünk magunk körül, rájövünk arra, hogy semmi nincs körülöttünk, ami ne a természetből származna, sőt, mi magunk is a természet részei vagyunk, ám ezt gyakran elfelejtjük. Mi nem létezünk nélküle, a természet azonban remekül boldogul nélkülünk is. Az ember erőszakosan kezdte uralni, birtokolni a természetet, és egyre inkább ez a birtoklási vágy határozta és határozza meg a cselekedeteit, amelyek aztán idáig vezettek. De most végre felismertük, hogy változtatni kell!
Tanuljunk a természettől!
Katalin szerint sajnos egyelőre egymástól elszigetelten, nemritkán egymással versengve jelenik meg a klímaoktatás, a biodiverzitás-oktatás, a fenntarthatóságra nevelés, a vízzel kapcsolatos tudatosság kialakítása, a katasztrófamegelőzés, és még sorolhatnánk. De nem szabad, hogy ezek a törekvések egymással versenyezzenek! A természet egy és oszthatatlan, egyetlen komplex rendszer. Értelmetlen a tanítási, továbbképzési időért versenyezni; a világot az oktatási célokat egyben kezelve, róluk rendszerben gondolkozva kell láttatni.
Ha az említett témaköröket nem választjuk külön a meglévő oktatási programoktól, hanem a természetben tartunk tanórákat, továbbképzéseket, csapatépítő tréningeket, és így „kézzel foghatóan” tesszük szorosabbá kapcsolatunkat a környezetünkkel, akkor talán jobban megértjük a kölcsönös függést, és másképp hozzuk meg szakmai és életvezetési döntéseinket.
Együttműködve, közösen Kép: Salzburg Global
A cél tehát az, hogy tanuljunk meg úgy élni, létezni, cselekedni, hogy fenn tudjuk tartani a természet egészségét. Ne úgy tekintsünk a természetre, mint egy az ajtó, kerítés, településhatár túloldalán lévő idegen jelenségre, hanem vegyük észre, mi magunk is a részei vagyunk!
A világ minden pontján érzik az oktatás átalakításának fontosságát
Kérdésemre, hogy miért olyan jelentős a Salzburgban megrendezett találkozó, Czippán Katalin elmondta, hogy a világ minden pontjáról érkeztek szakemberek Kenyától, Indián és Észak-Amerikán át Európáig, sőt már a programot is közösen, rendszeres online beszélgetések során alakították ki. A résztvevők között sok felkészült, elkötelezett fiatal is volt, valóban sokszínű és számos érdekes gondolatot, tudást megosztó csapat jött létre. A tapasztalatok, illetve az oktatásban, a kutatásban, a szemléletformálásban bevált jó gyakorlatok átadása mellett a legfontosabb cél az volt, hogy közösen gondolkozzanak azon, miként lehet a természetet előtérbe helyezni, legyen szó iskolai, egyetemi oktatásról, továbbképzésről vagy egyszerűen szemléletformálásról, kommunikációról. Ezen cél elérése érdekében a jelen lévők tematikus munkacsoportokat alakítottak ki, amelyek a közös munkát már ott elkezdték. Katalin azt is elmondta, hogy a jövőben minden hónapban találkoznak majd, és megosztják egymással javaslataikat, vállalásaikat.
A Salzburg Global Seminar 1947 óta hozza össze a világ különböző pontjain élő szakembereket, hogy közösen gondolkozzanak, és értéket teremtsenek. Az indulás óta több mint 40 000 résztvevőt láttak vendégül 170 országból 1100 találkozó keretében, ahol lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők megkérdőjelezzenek korábbi rögzült feltevéseket, és árnyalt véleményeket alakítsanak ki. Alapvető cél, hogy összekössék a fiatalokat a tapasztaltabb szakemberekkel, és komplex gondolkodásra ösztönözzék őket.
A munkacsoportok között van olyan, amelyik arra fókuszál, hogy az oktatási intézmények környezetét természetessé alakítsák, hiszen ezek a helyek azontúl, hogy az oktatást szolgálják, a közelben élőknek közösségi teret nyújtanak, egyben biodiverzitás-szigetek is, sőt még a klímaváltozás hatásainak enyhítésében is fontos szerepet játszhatnak. Központi kérdésük az is, hogy miként lehet a természetet elérhetőbbé tenni a gyermekek közössége számára. Van olyan munkacsoport, amelyik az Internet és az AI adta lehetőségek kiaknázásán, a hagyományos, illetve az őslakosok által őrzött tudás megismerésén, közkinccsé tételén dolgozik. Kérdésként vetődik fel többek között az is, miként lehet a természetalapú oktatás hitelességét és hozzáadott értékét mérni vagy kutatni, és miért is fontos a mérés.
Minden életkorban helyet kell találnunk a természetalapú oktatásnak. Kép: canva
Az oktatáson át a mindennapi problémákig
A szakember rávilágított arra, hogy a természetalapú oktatás révén szerzett kompetenciák segíthetik a természetalapú megoldások keresését és alkalmazását. Ha a környezeti problémákra – például az árvizekre – nem a természettől távoli, drága és bonyolult épített megoldásokat keressük, hanem a természet adta infrastruktúrákra építünk, akkor sokkal fenntarthatóbb, olcsóbb és hatékonyabb megoldásokat kaphatunk. Ilyenek lehetnek az említett témakörben az esőkertek vagy az esőtetők.
Éppen ezért mondhatjuk azt, hogy a Nature Based Education nemcsak a gyerekekhez szól. A pedagógusoknak, a felnőttképzőknek, a média- és kommunikációs szakembereknek minden területen egyaránt fontos közvetíteniük, hogy az ember a természet része, és úgy kell dolgoznunk a megóvásáért, hogy képes legyen minket eltartani a jövőben is. Minden iparág minden szereplőjének ismernie kell a természeten alapuló megoldásokat és alternatívákat, amelyek tudatos és biztonságos döntésekhez segíthetnek hozzá a társadalom és a bolygó jövőjére nézve is.
Kiemelt kép: Salzburg Global
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Heti hírlevelünk, ami segít naprakésznek maradni a fenntarthatóság legfontosabb témáiban. Ne maradj le, iratkozz fel és olvasd el cikkeinket!
Az e-mail címem kitöltésével hozzájárulok személyes adataim feldolgozásához.
A szerző a Greendex munkatársa, elsősorban a természet, a permakultúrás kertészkedés és a természeti értékek megőrzése foglalkoztatja. Kismamaként a természetes és egészséges táplálkozás elsődleges számára.
