Vajon mi kell ahhoz, hogy egy iskolában megjelenjen, aztán teret kapjon az ökológiai szemlélet, és a diákok megismerjék a környezetük problémáit? A válasz egyszerű: egy elhivatott pedagóguscsoport, akik minden létező módon tesznek azért, hogy a tanulók részt vállaljanak a fenntarthatóságban. Hogy miképp lehetséges ez a gyakorlatban, és miért olyan fontos, hogy a diákok segítő kezet kapjanak a témában, arról az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Kollégium két tanárával beszélgettem.
Az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Kollégium több fronton is jeleskedett a Fenntarthatósági Témahét apropóján, elismerésként pedig elnyerték a legaktívabb iskola díját, a legzöldebb diákok díját és a legaktívabb tanár díjat is. Adta magát a kérdés, vajon mit tehet egy gimnázium, hogy ilyen szintre emelje a diákok környezettudatosságot? Mennyire lehet ösztönözni a fiatalokat arra, hogy részt vállaljanak egy-egy megmozdulásban? Ki vagy mi kell ahhoz, hogy a gondolatokból tettek legyenek? Leginkább azok tudják megadni a választ ezekre a kérdésekre, akik nap mint nap a diákokkal vannak: a pedagógusok. Seres Erzsébet és Gabnai Edit, a gimnázium tanárai bebizonyították, hogy kellő eltökéltséggel a mindennapok részévé tehető a fenntarthatóság az oktatásban, ezáltal a diákok jövőjében is.
Kapcsolódó bejegyzések
A környezeti nevelés újabb irányzatairól: játék és művészet a természetben
A legújabb nevelési irányzatok más megvilágításba helyezik a természettel való kapcsolódást. De hogyan?
Több évtizedes tapasztalat, elmélyülő környezeti nevelés
Mindkét tanárnő régóta szívén viseli a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot. Seres Erzsébet 1998 óta, Gabnai Edit pedig 2002 óta vesz részt a diákokkal versenyeken, pályázatokon, kezdeményezésekben. Az, hogy fontos-e számukra a téma, nem is kérdés. Ökonap az iskolában, biogáztermelő üzem látogatása Nyírbátorban, hulladékgazdálkodással kapcsolatos versenyek, részvétel a Fenntarthatósági Témaheteken, más pedagógusok képzése, ökoiskolák találkozója, tudományos és fenntarthatósági versenyek. Csak néhány kiragadott esemény a programok közül, amelyek a több évtizedes tanári pályafutásuk alatt megvalósultak, és ezek száma egyre csak nő.
Számukra kiemelten fontos az ökológiai tudatosság fejlesztése, az ökomagatartás megismertetése a diákokkal. Manapság, amikor a klímaváltozás egyre negatívabb irányba halad, az oktatási intézmények azok, amelyek segítséget tudnak nyújtani diákoknak és a kollégáknak egyaránt. A két tanárnő elmondta, hogy 10 éve vesznek részt a Fenntarthatósági Témahét programjában, de minden olyan projektbe beszállnak, amelyek tovább segíthetik az elmélyülést ebben a fontos ügyben. Szerencsére támogatást kapnak az igazgatónőtől is, aki gyakran gördülékenyebbé teszi a projektek kivitelezését.
Néhány konkrét tevékenység, amely az iskola pedagógusainak nevéhez kapcsolódik:
1. Gabnai Edit 2002-től több éven keresztül részt vett diákjaival a Curie Környezetvédelmi Emlékversenyen. Csapatai négy alkalommal jutottak be az országos döntőbe.
2. Mikulás Rolandné több éve eredményesen készíti fel diákjait a Kitaibel Pál Középiskolai Biológia és Környezetvédelmi Tanulmányi Versenyre.
3. 2015-ben „Élő bolygó – élhető bolygó” elnevezésű iskolai ökonapot szerveztek ökoteam munkacsoportban.
4. 2023-ban ÖKO-EU versenyt szerveztek a város általános és középiskolás tanulóiból álló 3 fős csapatok számára.
5. 2023 szeptembere óta Erostyákné Raffai Laura mesterprogramjaként az Okosan-Ökosan ECO-Club keretében valósít meg fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységet: például a Jane Goodall Intézet „Passzold vissza, Tesó!” kampányához csatlakozva az iskola nyílt gyűjtőhely lett.
6. Az iskola tanulói részt vesznek a Fenntarthatósági Témahét keretében meghirdetett versenyeken és pályázatokon, mint például a ZöldOkos Kupa, a Zöld Föld Kupa. 2024-ben Seres Erzsébet tanítványai – Illés Édua, Madarász Milán, Koszteleczki Dalma – 3 fős csapatban a Zöld Föld Kupa középiskolásoknak szóló fenntarthatósági témájú vetélkedőn országos 1. helyezést értek el.
7. 2025-ben a diákok részt vettek a város másik középiskolája által szervezett Restart 2. Fenntarthatósági vetélkedőn, ahol használati tárgyakat, dísztárgyakat és fenntartható ételeket kellett készíteni. Az iskola 11. és 8. osztályos tanulókból álló csapata 1. helyezést ért el Erostyákné Raffai Laura, Oroveczné Egervári Zsuzsanna és Seres Erzsébet tanárnők mentorálásával.
De a tanárok tenni akarása mit sem érne, ha a diákok nem lennének motiváltak és aktívak. Szerencsére a Táncsicsban a tanulók nagyobb része nyitott a környezeti problémákra. Szívesen vesznek részt az ilyen kezdeményezésekben. A tanárnők azt is elmondták, hogy a Fenntarthatósági Témahét remek alkalom a szemléletformálásra: többek között ezért is tartják fontosnak, hogy minden évben aktívan részt vegyenek a programban. A témahét során elméleti és gyakorlati tapasztalatokat is szereznek a diákok, ilyen például a TESZEDD akció is, amely közösségi élményt, együttműködést is jelent, ahol közös célokért dolgoznak együtt a tanárok, a diákok és a szülők. A témahét kapcsán az említetteken túl a Zöld Híd programban is lehetőséget látnak, hiszen ennek keretében kapcsolatot építhetnek szakmai partnerekkel, önkéntes óralátogatókkal, külső látogatási helyszínek munkatársaival. Így a diákok életközeli, valós problémákkal is megismerkedhetnek. Erzsébet és Edit úgy gondolja, a témahét és a rengeteg hasonló program hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából tudatos és cselekvőképes diákok kerüljenek ki, akik aztán ilyen felnőttekké is válnak. Ez pedig számos előnyt jelent a társadalom és a környezet számára is.
Mi az a „TeSzedd!” mozgalom? Az Önkéntesen a tiszta Magyarországért elnevezésű akció hazánk legnagyobb önkéntes hulladékszedési mozgalma, amelyet idén 13. alkalommal rendeztek meg.
Témahét a gyakorlatban: miért érdemes csatlakozni hozzá?
Egy kívülálló számára megfoghatatlan lehet a témahét és annak jelentősége. A tanárnők szerint az óravázlatok, az elméleti és a gyakorlati ismeretek, a mintaprojektek is rengeteget hozzátesznek az iskolai tananyaghoz. A szóban forgó héten egyetemi oktatók tartanak előadásokat, ezeken kívül gyakorlati megmozdulásokat szerveznek (pl. szárazelemet és egyéb hulladékot gyűjtenek, élőképet készítenek stb.), amelyek sok esetben aktív részvételt kívánnak, és gyakorlási lehetőséget jelentenek. Mindez kutatási programokkal, versenyekkel és vetélkedőkkel egészül ki.
Kapcsolódó bejegyzések
Nők és lányok a tudományban világnap: a lehetőség mindenkié
A nők és lányok helyzete még mindig vitatott a tudományban: de hogyan tehetsz Te ez ellen?
Mit visznek haza mindebből a diákok? A tudáson túl nyilvánvalóan a gyakorlati megvalósításból származó élményeket. Azt, hogy iskolai és otthoni keretek között is nap mint nap kötődnek a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdésköréhez, feladataihoz. Azt, hogy fokozatosan az életük részévé válik mindez, sőt, családjuknak, barátaiknak is átadhatják tudásukat. Egy cselekvő közösség tagjaiként azt is elsajátítják, hogy miért fontos részt vállalni a környezetvédelemben. Ha ugyanis a tanáraik is ilyen aktív és elmélyült részvétellel mutatnak példát, a diákok is nyitottak lesznek a téma iránt, és sok mindent megjegyeznek a hallottakból és a látottakból, amit a saját életükbe is beépíthetnek.
Ökoiskola = ökodiákok?
Az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium ökoiskola. Magyarországon az ökoiskola azt jelenti, hogy az intézmény beépíti a fenntarthatóság és a környezettudatosság elveit a tanításba, az iskola teljes működésébe, amibe az oktatástól az étkeztetésen át a rendezvényszervezésig minden beletartozik. A cél az, hogy környezetbarát és fenntartható megoldásokra törekedjenek.
Tehát a szellemiség adott, hiszen az ide járó diákok az intézmény kapuján átlépve több fronton is találkoznak a fenntarthatósággal. Erzsébet és Edit is azt mondja, hogy a diákok egy része kifejezetten fogékony a téma iránt, sőt, ellenőrzik az ökolábnyomukat, az attitűdjük pedig legtöbb esetben pozitív. Szívesen vesznek részt a programokban, szívesen indulnak a pályázatokon. Segítik az iskola zöldítését, szemetet gyűjtenek, versenyeznek, vagy éppen a rászoruló gyerekeknek gyűjtenek. Ehhez az attitűdhöz sok esetben kell egy iránytű, amit – az iskola globális szellemisége mellett – az elkötelezett és elhivatott tanárnők és tanárok jelentenek. Erzsébet és Edit beszél arról is, hogy az ő esetükben az oktatott tantárgyaik (biológia, földrajz) miatt is természetes az érdeklődésük a téma iránt, de más területeken tanító kollégák is szívesen csatlakoznak a megmozdulásokhoz.
Azonban azt is el kell mondani, hogy a diákok egy részének kihívást jelent az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. Esetükben nem mindig jelenik meg a pozitív hozzáállás és a tettrekészség. Éppen ezért tartják fontosnak, hogy konkrét lehetőségeket kínáljanak a diákoknak, legyen szó szelektív hulladékgyűjtésről, fenntarthatósági programokról vagy faültetésről. A tanárnők fontosnak tartják, hogy a kevésbé aktív és érdeklődő diákok is megismerhessék a lehetőségeiket, hiszen lehet, hogy éppen ez ösztönzi majd őket a változtatásra.
Hogyan kaphat nagyobb teret a környezettudatos oktatás és nevelés?
Kritikai gondolkodás, komplex összefüggések felismerése és megértése a környezeti, gazdasági és társadalmi tényezők között: ezt adhatja, ha a fenntarthatósági témák helyet kapnak a tantervben. Ez az élet több területén is áldásos lehet, de a bolygó és az ökoszisztéma stabilitása szempontjából egészen biztosan gyümölcsöző. Mivel a gimnázium 2018 óta örökös ökoiskola, igyekeznek minél több tantárgyba beépíteni az ökoszemléletet.
Mindez a földrajz, a biológia, a kémia, az etika, az állampolgári ismeretek és az idegen nyelvi órák esetében könnyebben megvalósítható. Mivel a környezeti nevelés tantárgyközi feladat, lehetőség van arra, hogy különböző tantárgyak (pl. a biológia, a földrajz, a kémia, a történelem, az etika) oktatói együttműködjenek, és együtt dolgozzák fel a témát. Így a diákok oldaláról is kialakulhat a rendszerszemlélet, ami segíti a valós problémák megértését.
Sőt, a fenntarthatóság érettségi tantárgyként is jelen van a 2024/2025. tanévtől. A Zöld Föld komplex program keretében két csoport is választható fakultációként ismerkedik a fenntarthatóság kérdéskörébe tartozó témákkal, és készül fel belőlük. Ez a gyakorlatban egy 11. és 12. évfolyamosok számára készült „Zöld Föld haladóknak” című tankönyv és munkafüzet segítségével valósul meg, amelyben aktualitások is helyet kapnak. A végzősök januártól projektérettségi, majd júniusban szóbeli védés és érettségi formájában adnak számot tudásukról.
Kétségtelen, hogy az, hogy a fenntarthatóság érettségi tárgyként is megjelenik egy intézményben, azt mutatja, hogy az iskola nagy hangsúlyt fektet a témakörre. Egyébként ez a lehetőség 2024 júniusától más intézmények számára is elérhető. Erről bővebben itt olvashatsz.
Kell hozzá a diák, a tanár és a szülő is
Az is fontos, hogy a diákok mellett mit adnak az oktatók ehhez a képlethez. Vajon minden pedagógus olyan lelkes és elkötelezett, mint Erzsébet és Edit? A tanárnők azt mondják, hogy a fenntarthatóságra váltás az iskolákban szemléletváltást igényel, amiben fontos a közösségi támogatás és a pedagógusok együttműködése. A pedagógusok viszonya a fenntarthatósághoz összetett és sokszínű. Sokan elkötelezettek és nyitottak a környezeti nevelés iránt, de vannak olyanok is, akik számára kihívást jelent a témák beillesztése a hagyományos tanítási keretek közé. Ezért fontosak a továbbképzések, hogy ebben segítséget kaphassanak az oktatók.
2019-ben 7.-ként bekerült a pedagóguskompetenciák közé a környezeti nevelésben való jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök formálásának képessége. Tehát voltaképpen minden óvoda és iskola köteles foglalkozni a fenntarthatóságra nevelés témakörével. Ehhez a pedagógusok továbbképzéseken, kurzusokon vehetnek részt, így a tanárok magabiztosabban építhetik be a témát a tananyagba. Sőt, akár a képzők képzését is elvégezheti az a tanár, aki nyitott a téma iránt, így tett például Seres Erzsébet is.
Azok a pedagógusok, akik fontosnak tartják a lehetőséget, hogy másoknak is átadják a tudásukat, ezt számos területen megtehetik. A tanárok számára motiváló, ha konkrét, gyakorlati példákat és módszereket kapnak a fenntarthatóság oktatásához: ilyen lehet az élménypedagógia vagy a projekt alapú tanítás.
A tanárok aktív részvétele nélkül a diákokhoz sem juthat el az üzenet. A klímaszorongást mindkét tanárnő megemlíti, de éppen emiatt nem szabad a diákokra hárítani a felelősséget, óvatosan kell közelíteni a témához.
Azt kell megértetnünk a tanulókkal, hogy mi, emberek kis lépésekben is cselekedhetünk a jövőnk érdekében.
Szerencsére a mérleg nyelve inkább pozitív irányba billen: a fiatalok jelentős része nemcsak érzelmileg érintett, hanem cselekvésre is kész. Hajlandók lemondani kényelmi szokásaikról, és gyakorlati lépéseket is tesznek: szelektíven gyűjtik a hulladékot, csökkentik otthon az energiafogyasztást, közösségi közlekedést használnak, és globálisan is mérsékelik a fogyasztásukat.
Habár a diákok tudatosak, szükség van az oktatási rendszer és a család támogatására. Míg előbbi esetében a programok, a projektek és elsősorban a tanárok segíthetnek, addig a családban a nyitott szülők. A kettő találkozása több mint tökéletes lenne: képzeljünk el egy világot, ahol a család és az oktatási rendszer is támogatja a környezettudatosságot, és mankót ad a klímaszorongó fiatalok kezébe! Ugyan lehetséges, hogy ez a világ álom marad, a jó példákat ki kell hangosítanunk, és be kell bizonyítanunk, hogy több fronton is zajlik a klímaváltozás hatásai elleni küzdelem. Sokszor pedig ez éppen az iskolapadokban hangos igazán.
Képek: Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Kollégium
