Faültetés a kertben: csak átgondoltan érdemes!

Faültetés a kertben: csak átgondoltan érdemes!
Faültetés a kertben: csak átgondoltan érdemes!

Itt van az ősz, eljött a faültetés ideje. De mit, hová és hogyan érdemes ültetni? Díszfa legyen vagy gyümölcsfa? Milyen fajtát válasszunk? Nézzünk néhány szempontot, ültessünk ökologikusan!

Egzotikus díszfa helyett őshonosat, gyümölcsfát!

Sok érv szól amellett, hogy távoli tájak egzotikus dísznövényei helyett őshonos fajt, vagy régóta honos gyümölcsfát ültessünk. Néhányra alább kitérünk, de először is tisztázzuk, hogy mi a célunk a faültetéssel!

  • Gyönyörködni szeretnénk a fában, cserjében?
  • Tennénk valami jót, segítenénk az élővilágot? (Madarakat, rovarokat vonzanánk a kertbe?)
  • Faanyagra vagy árnyékra van szükségünk?
  • Gyümölcsöt termesztenénk?
Preferáljuk az őshonos fajtákat.

Bármi is a célunk ezek közül, egészen biztos, hogy a hazánkban már régóta előforduló fajok között megtaláljuk az igazit. A különböző szempontokból talán más és más növény a legideálisabb, érdemes azonban arra törekedni, hogy egy-egy növény minél többféle funkciót töltsön be a kertben. Fontos az is, hogy figyelembe vegyük a helyi adottságokat, és a kívánt cél eléréséhez szükséges egyéb feltételeket. Például azt, hogy mennyire igényel gondozást az adott növény, mennyire ellenállóképes a gyakoribb betegségekkel, károsítókkal szemben. Ha a döntésnél az utóbbit is számításba vesszük, sokat tehetünk a környezetünk és a magunk egészségéért, hiszen akár teljesen elkerülhetjük a vegyszerhasználatot.

Az őshonos fajok egyik fontos előnye az, hogy az idegenhonosakkal szemben velük nem kockáztatjuk azt, hogy akár a kertünkben, akár onnan (például madarak vagy szél segítségével) megszökve súlyos károkat okozzanak az élővilágban. Az invazív fajok terjedésének ugyanis az egyik jelentős oka az idegenhonos dísznövények betelepítése [1]. Őshonos növényeink illeszkednek a hazai ökológiai rendszerekbe, búvó- és táplálkozóhelyet kínálnak számtalan élőlénynek, ami szintén mellettük szól. Róluk már tudjuk, hogy jól megélnek nálunk.

A bálványfa gyorsan nő, és strapabíró, de egy agresszív invazív faj.

Elengedhetetlen figyelembe venni az éghajlatváltozást. Vannak, akik szerint a klímaváltozás árnyékában nincs értelme a mérlegelésnek: őshonosak helyett idegenhonos fajokat kell választanunk. A helyzet valójában ennél sokkal árnyaltabb. A Kárpát-medencében ma megtalálható fajok egy része melegebb földtörténeti korokból maradt itt, tehát pusztán a melegedés ténye nem indokolja a behurcolást (főleg nem távoli kontinensekről), a sokféleség előtérbe helyezését viszont annál inkább.

Egy átlagos hazai kertben nem várható, hogy a jövőben jól fogja magát érezni egy hidegkedvelő, hidegigényes faj. A szárazságtűrés is fontos szempont lehet az aszályok miatt. Bár a telek egyre melegebbek, a szélsőségek erősödnek. Az utóbbi években rendszeresen voltak késői fagyok, így a fagyérzékenység is lényeges kérdés.

Gondolkodj (nagyon) lokálisan!

Az agroökológiai megközelítésekben, a permakultúrában alapvetés, hogy a helyi adottságokra építünk. Figyeljük meg ezeket! Hol vannak fagyzugos helyek? Milyen a talaj? Hol lenne előnyös, és hol hátrányos a fa leendő árnyéka? Mekkora hely áll rendelkezésre most, illetve a jövőben?

A kulcs a változatosság

A sokféleség a földi élet, az ökológiai rendszerek egyik alapvető jellemzője. Érdemes a kertünk kialakításában és az étrendünkben is építeni rá! Pusztán fáknál maradva is számos lehetőségünk van arra, hogy a változatosságra alapozzunk. Választhatunk különböző funkciókat betöltő fákat; hasonló funkciójú, de különböző fajokat; vagy akár egy fajon belül különböző fajtákat. Az utóbbi megoldás például lehetőséget kínál arra, hogy egy gyümölcsből különböző időpontokban érő és különféle célokra felhasználható termést hozó fáink legyenek.

A változatosság nem csak rövid távú praktikus okokból fontos. Nélkülözhetetlen az alkalmazkodóképesség, a hosszú távú élelmiszer-biztonság és az emberi egészség szempontjából is, ahogyan az éghajlatváltozás kapcsán már említettük. Mindemellett azzal, hogy helyi fajokat, fajtákat részesítünk előnyben, segítjük a „térbeli” sokféleség, az egyedi, adott tájakra jellemző életközösségek megőrzését is.

A tájfajtáké a jövő!

A tájfajták „jobban ellenállnak a kártevőknek, a klímaváltozás hatásainak, és kevesebb gondozást igényelnek”. Ízben és formában is változatosak, változatosságukkal a táplálkozásunkat is egészségesebbé teszik. A Kárpát-medencében korábban szinte megszámlálhatatlan tájfajta volt jelen, mára azonban ezek jelentősen visszaszorultak. A tájjellegű fajták, helyi változatok szintén gyakoriak voltak.

A nagyüzemi, globalizált élelmiszer-termelésben a fő fajtaválasztási szempontok között olyanokat találunk, mint hogy minél jövedelmezőbb legyen, minél nagyobb legyen a hozam, jól lehessen nagy tételben termelni és szedni az adott növényt vagy egyes részeit. Az olyan szempontok, mint az íz, a beltartalmi érték, a sokféle feldolgozhatóság vagy a kevés input ellenére is megfelelő termés háttérbe szorulnak. Ha jót akarunk tenni az élővilágnak és az étrendünknek, tartsuk szem előtt ez utóbbiakat!

Ha tájfajta gyümölcsfát ültetnénk, több hazai vállalkozás kínálatából is válogathatunk. Az ilyen honlapokon részletes leírásokat is találhatunk, ami sokat segít a megfelelő fajta kiválasztásában.

Bónusz tipp haladóknak: gondolkodjunk rendszerben!

Tanuljunk a természettől! A permakultúra és az erdőkert erről is szól. Ezek esetében azon van a hangsúly, hogy a különféle élőlények valamiféle egységet, összefüggő rendszert alkossanak. Ezekről a megközelítésekről korábban már részletesen írtunk. Most azért is emeljük ki őket, mert az évelő növények – így például a fás szárúak szerepe is – alapvető. Tervezzünk, próbáljunk olyan rendszereket kialakítani, amelyek elemeit sokféle kapcsolat fűzi össze, és faültetéskorezt is vegyük figyelembe! A változatos agroökológiai rendszerek táji szinten is nagyon kedvezőek [2].

Felhasznált irodalom:

[1] Van Kleunen, M., Essl, F., Pergl, J., Brundu, G., Carboni, M., Dullinger, S., … & Dehnen‐Schmutz, K. (2018). The changing role of ornamental horticulture in alien plant invasions. Biological Reviews, 93(3), 1421-1437.

[2] Kremen, C., & Merenlender, A. M. (2018). Landscapes that work for biodiversity and people. Science, 362(6412), eaau6020.

search icon