Védett erdei élőhelyek pusztulnak, miközben a kivágott és erőművekben elégetett fa kétharmada nem az otthonok fűtését, hanem veszteségként az utcák és a környezet melegítését szolgálja. A rendszerszinten rossz fakitermelési és fafelhasználási gyakorlat visszásságaira mutatott rá Lillafüreden, a Bükki Nemzeti Park közepén az Erdőszeretet Szövetség, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország.
Magyarországon az erdőterületek mintegy 95%-án folyik faanyagtermelés, védett és Natura 2000-es területeken is – olvasható az MME publikációjában. A faanyag-előállítást biztosító gyakorlat legnagyobb kárvallottjai Magyarország nemzeti parkjai. A Bükki Nemzeti Park közel fél évszázados fennállása ellenére területének jelentős részén ma is vágásterületek keletkeznek évről évre.
Kapcsolódó bejegyzések
A WWF Magyarország szerint továbbra is aggódnunk kell a fakitermelés miatt
Megérkezett a kormány válasza a civil szervezetek nyílt levelére a tűzifarendelet kapcsán, a szervezetek továbbra is szorgalmazzák a rendelet visszavonását.
A fakitermelésnek nemritkán 140–150 éves, gazdag élővilágnak otthont adó tölgyesek, bükkösök is áldozatul esnek. Ezek az erdők pótolhatatlan élőhelyek – otthonai például a fokozottan védett fehérhátú fakopáncsnak, a parlagi sasnak, az uhunak, a hiúznak vagy a havasi cincérnek –, és kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.
A kitermelt faanyag több mint fele ráadásul nem tartós felhasználásra kerül: 100 kivágott fából 62-t eltüzelünk, közülük 20 biomassza-erőműbe kerül. Ez évente 1,4 millió m³ tűzifát jelent, ami közel négy Puskás Arénát töltene meg színültig rönkfával, beleértve a játékteret és a nézőteret is. A tűzifa mintegy 60%-a értékes, természetes erdeinkből származik.
Kapcsolódó bejegyzések
Mennyire környezetbarát a biomassza valójában?
Az európai fakitermelés egyre nagyobb mértékeket ölt, ennek azonban a bolygónk láthatja kárát.
A pazarló felhasználási mód mellett ezek az erőművek Magyarország villamosenergia-fogyasztásának csupán 2,7%-át fedezik. Egy kiegyensúlyozott nap- és szélenergiamixben az évente felhasznált biomassza mennyisége mindössze 41 modern, megfelelően elhelyezett szélturbinával és 570 MW többlet naperőművi kapacitással kiváltható lenne. Ez a jelenlegi hazai naperőművi kapacitás alig 7%-os bővítését jelentené.
A kialakult helyzet nem csupán az egyes szereplők döntéseinek, hanem egy olyan erdőgazdálkodási, fafelhasználási rendszernek a következménye, amely hosszú időn át a faanyagtermelést helyezte előtérbe az ökológiai szempontokkal szemben. A publikáció teljes terjedelmében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület weboldalán olvasható.
(MME)
Fotó: Canva