Mennyi szenet raktároznak a tárgyak?
Mennyi szenet raktároznak a tárgyak?

Az építőanyagoktól kezdve a hétköznapi használati tárgyakig rengeteg olyan tartós dolgot állítunk elő, amelynek összetevői közt megtalálható a szén.

Arról nagyon sok becslés létezik, mekkora mennyiségű szenet juttatunk a légkörbe a fosszilis energiahordozók elégetésével, de vajon mennyit tárolnak a tárgyaink? A Cell Reports Sustainability folyóirat számolt be egy erre irányuló kutatásról.

Ezek közé a tárgyak közé tartozik az összes műanyag, az épületek/építmények, az infrastruktúra alkotóelemei – az összes út, csővezeték és hasonlók. Gyakorlatilag szinte minden, amit a modern kor embere előállít. A kutatók számításai szerint 2011-ben az összes kitermelt fosszilis szén 9 százaléka épült be használati tárgyakba! Ez nagyjából az Európai Unió 2011-es évi szén-dioxid-kibocsátásának megfelelő mennyiségű szenet jelent.

A legnagyobb „süllyesztő” az építőipar, a szén 34 százaléka épületekben, ill. az infrastruktúrában kötött ki, és 24 százalék volt az utakhoz, szigetelésekhez használt bitumen aránya. Az olyan tárgyak, mint a tévé, rádió, telefon és más kommunikációs eszközök a szén 3 százalékát nyelték el 2011-ben.

Ezt követően megvizsgálták ugyanezeket az értékeket az 1995 és 2019 közti évekre vonatkoztatva is. Ebben az időszakban összesen 8,4 milliárd tonna fosszilis eredetű szén épült bele a technoszféra tárgyaiba, és a mennyiségük évről évre növekedett.

Az így eltemetett szén azonban rövid távon kikerül a körforgásból. A tárgyaink jelentős része a szeméttelepeken végzi, ahol pár évtized vagy évszázad múltán felszabadul, és visszakerül a környezetbe. A kutatók becslései szerint a vizsgált időszakban 3,7 milliárd tonna fosszilis eredetű szén volt a szemetünkben. Ebből 1,1 milliárd tonna került csak újrahasznosításra, 1,2 milliárd tonna a szeméttelepeken, további 1,2 milliárd pedig az égetőművekben végezte (a maradék mindenféle egyéb szemétként fejezte be életútját).

Ezek az adatok azt jelzik, hogy a tárgyaink élettartamának, tartósságának növelésével, valamint a minél nagyobb arányú újrahasznosítással csökkenteni kell a kidobott mennyiséget. A kutatók a továbbiakban azt is felmérik, hogy az élőlényekből származó szén (pl. fa) felhasználása során ugyanezek az adatok mit mutatnak. Ebből az is kiderülhet, hogy vajon van-e értelme annak, hogy több különböző forrásból használjunk fel szenet.

Forrás: National Geographic Magyarország

Kép: Canva

search icon