Fáról szedve, lekvárban, aszalva, süteményben, folyékonyan. Az őszi szezon közkedvelt gyümölcsét számos formában fogyasztjuk és használjuk fel. Lássuk, honnan is ered, melyek hazánk népszerű fajtái, mire figyeljünk ültetéskor, s milyen jótékony hatásai vannak a szervezetünkre! Ezenkívül egy hazai őstermelő is megosztja velünk szilvatermesztéssel kapcsolatos tapasztalatait.

Időutazás a szilvatörténelembe

A szilváról, mely a Kaszpi-tenger partjáról származik, először a világ egyik legjelentősebb filozófusa, Konfuciusz emlékezett meg i.e. 479-ben, az ókori Kína kedvelt élelmiszereit felsorakoztató írásában. Kis idő elteltével a termesztett változatok száma elérte a háromszázat, így a Földközi-tenger vidékén is elterjedt. Észak-Amerikában a XVII. század óta ismerik. A szilva a világ második legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcse. Az örök rangsorban csak az alma előzi meg. A legnagyobb szilvatermesztő országok között tartjuk számon az Amerikai Egyesült Államokat, Oroszországot és Kínát is. Magyarországon az első írásos emlékek az Árpád-korból származnak, s ma már hazánkban is a legkedveltebb gyümölcsök egyike.

Nem tudom”, mégis a legfinomabb szilva

A szilvának csaknem kétezer fajtája ismert világszerte. Legfinomabb és leghíresebb a „nem tudom szilva” és a besztercei szilva nevezetű szatmári szilva. Utóbbi különleges ízvilága négy folyó – a Kraszna, a Szamos, a Tisza és a Túr – hordalékából keletkezett jó minőségű talajának, illetve a térségre jellemző mikroklímának köszönhető. A gyümölcs kissé édes-savanykás zamatú.

A „nem tudom szilva” különleges nevét nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A gömbölyű gyümölcs szeptember elején kezd érni, és igen értékes szárazanyag-tartalma van. Külön gondozást nem igényel, ezért sokak kertjében s még az útszéleken is gyakran találkozhatunk ezzel a gyümölcsfával. A penyigei szilvalekvár elsősorban ebből a szilvából készül, ezért a fajtát sokáig penyigei kék szilvának nevezték. 2012-ben a Fajtaminősítő Bizottság külön fajtaként ismerte el, ekkor került sor a névcserére is. A penyigei szilva „nem tudom szilvára” való átkeresztelése az anekdoták szerint abból származik, hogy Penyigén járva többen megkérdezték a helyi lakosokat, hogy milyen szilva az, ami minden kertben megterem. A helyiek feleletként azt válaszolták, hogy „nem tudom”.

A penyigei szilvát ma már „nem tudom szilva” néven ismerjük. Nagyobb és kerekded gyümölcse hamvas.

Termesztési tanácsok

A szilva nem túl talajigényes gyümölcs. A vízállásos, erősen agyagos talaj és a futóhomok kivételével szinte bárhol megél. Októberben ideális elültetni, amikor a talaj nedves és még meleg. Ami a tápanyagellátást illeti, az ültetés utáni gondozás során érdemes minden év tavaszán komposztot teríteni a törzse köré. Ez a talajtakarás megőrzi a talaj nedvességét, és tápanyaggal látja el a fát, amely 4–5 éves korában fordul termőre. A gyümölcshozamot tekintve az egyik év bőséges, míg a másik gyengébb. A fa túltermése esetén érdemes megritkítani, így a megmaradt gyümölcsök nagyobbak és ízletesebbek lesznek. A sérült termések eltávolításával a betegségek terjedése lassítható.

Veszélyes kártevők

Ami a kártevőket illeti, a sarka-vírus igen komoly növényvédelmi kockázatot jelent, melyre a fajták közül a besztercei szilva a legfogékonyabb. A megelőzés tekintetében a vírusmentes fa beszerzése az elsődleges lépés. Ezután következik a természetszerű kert kialakítása mulcsozással, komposztálással, virágos, mézelő növények telepítésével. A levéltetvek ellen a fa alatti fokhagymaültetvénnyel védekezhetünk. A fa köré ültetett levendula, zsálya, izsóp is távol tartja a különböző „betolakodókat”, így elsősorban a hangyákat.

Egy őstermelő a szilváról

A Herczeg János Családi Gazdaság huszonöt éve foglalkozik szilvafák termesztésével Kecelen. Az egyik alapító, Herczegné Szőke Éva a következő tapasztalatokat osztotta meg velünk:

„Az elmúlt pár év ínségesebb volt a termés hozamát illetően. A téli jég- és fagykárok mellett nyáron az aszállyal vívtunk nagy küzdelmet. Az öntözőrendszer segítségével megmentettük a termést, de ez külön költségeket rótt ránk. Az aszály következtében a gyümölcsök 10 százaléka tönkrement, így ezt a hiányt fapótlással kellett helyreállítanunk. Ettől függetlenül a 2022-es év bőséges termést hozott.”

Ami az értékesítést illeti, a család – részint a válság szülte kényszerhelyzetben – ipari szilvát szállít nagyobb vállalatoknak, köztük a Zwack Unicum Gyárnak. „Jelenleg Lepotica és Stanley szilvákat értékesítünk. Ezek a fajták kiválóak lekvárokhoz és pálinkákhoz. Nem mutat túl jó jövőképet számunkra, hogy az elmúlt tíz esztendőben ugyanazon a költségen kellett értékesítenünk a gyümölcseinket. Így kistermelőként nehéz fennmaradni, de továbbra is kitartunk, mert ez az életünk.” Éva a vevők számára „Szedd magad!” akciót is hirdetett, aminek keretében bárki kedvező áron juthat hozzá az egészséges és jó minőségű gyümölcsökhöz. Családoknak, természetkedvelőknek a fáról szedés élményén túl ez remek kikapcsolódási lehetőséget is biztosít.

„Szedd magad!” akció: olcsón, frisset, egészségeset.

Szilvából is jöhet a „Szedd magad!”

A „Szedd magad!” kezdeményezésnek számos előnye van. A nagyobb üzletláncoknál olcsóbban vihetjük haza a „Szedd magad!”-helyszínekről a friss és egészséges gyümölcs kilóját. A kedvező termelői árak mellett remek közösségi, családi vagy baráti program is egy hétvégi kirándulás a természetben. Érdemes tehát szeptemberben felkeresni ezeket a gyümölcsöskerteket, és ha már nekiindultunk, ne felejtsünk magunkkal vinni egy kosarat vagy ládát, amelybe a szilváinkat szedhetjük!

A szilvalelőhelyek listájából országszerte ITT, ITT és ITT is lehet szemezgetni.

A szilvás pite az ősz egyik legnépszerűbb süteménye.

Szilva a konyhában

A szilva szinte kivétel nélkül minden háztartásban közkedvelt gyümölcs, talán azért is, mert számos formában fogyasztható. Legegészségesebb nyersen, szobahőmérsékleten, de befőttként vagy lekvárként is kiváló édesség. Aszalva télen-nyáron finom csemege. Sütemények, köztük torták, piték, muffinok kedvelt alapanyaga. További „édes praktikákról” a témával kapcsolatos régebbi cikkünkben olvashatnak.

Igazi vitaminbomba

A szilva amellett, hogy finom és zamatos, igazi egészségfenntartó gyümölcs. Kalóriaszegény, nem tartalmaz telített zsírokat, mégis vitaminokban, ásványokban és más összetevőkben is igen gazdag.

  • A szilva az egyik legkiválóbb C-vitaminforrás, amely segíti a szervezetet a rák, a gyulladások és a szabad gyökök elleni harcban.
  • Legfőképpen a Mirabella-fajták tartalmaznak A-vitamint és béta-karotint. Az A-vitamin a látásra, a bőrre és a nyálkahártyára hat jótékonyan.
  • B-vitamin-komplexben is gazdag. A niacin, a B6-vitamin és a pantoténsav együtt elősegítik a szervezetben a proteinek és a zsírok anyagcseréjét.
  • A szilvában található összetevők – a rost, a szorbit és a szatén – segítik az anyagcserét az emésztőrendszerben, ezért hashajtóként is használják.
  • A gyümölcs további ásványi anyagokban is gazdag. Ilyen a kálium, a vas és a fluorid. A kálium a sejtek és a testnedvek fontos összetevője, ami szabályozza a szívverést és a vérnyomást. A vasnak pedig vörösvérsejtképző hatása van.
  • K-vitamint is tartalmaz, amely fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez, és az Alzheimer-kórban szenvedő betegek gyógyítását is segíti.

A hungarikum

Összeállításunk végén kihagyhatatlan megemlíteni a szilva folyékony változatát, a pálinkát. A régi időkben a parasztok pálinkafőzése kifejezetten a szilván alapult. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falvaiban számos jobbágyháznál főztek rendszeresen pálinkát, cserép vagy réz pálinkafőző fazekakban. Irodalmi művek révén és utazók elbeszélései nyomán a Szatmári szilvapálinka a régión kívül is elterjedt a vidék vendégköszöntő italaként. Szerepet kapott a népi gyógyászatban, fájdalomcsillapítóként és sebfertőtlenítőként is használták. A szatmári szilvából főzött pálinkát ma már a hungarikumok között tartjuk számon.

hirdetés
A szatmári szilvapálinkát a Tisza és a Szamos környékén termesztett szilvából főzik.

Exit mobile version