Nyári estén zümmög a füledbe, és idegesen azt kívánod, hogy pusztulna el az összes. Csak óvatosan ezekkel a gondolatokkal, mivel a szúnyogirtásnak komoly ökológiai hatása van, és valójában igazi pusztítás a repülő rovarok körében. Erről beszélgettünk dr. Soltész Zoltánnal, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont szúnyogszakértőjével.
2022-ben kevesebb a szúnyog, de ne örülj neki!
Az országot érintő példa nélküli aszály miatt a szúnyogok élettere is visszaszűkült, ebből adódóan érezhetően kevesebbel is találkozunk. A Katasztrófavédelem közleményében kitér arra, hogy kevés a szúnyog Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. „Érezhető ártalom” csak a nyugati országrészben jellemző.
A csípőszúnyogok megfelelő hőmérsékletű állóvizekben képesek kifejlődni, amelyek lehetnek állandó tavak, mocsaras területek, kisebb vízmegállások, pocsolyák, ház körül összegyűlt vizek, de akár faodúban lévő víz is elegendő egyes fajok számára. Az állandó tavakban a rovarok természetes ellenségei ellensúlyozzák a szaporodásukat, így extrém szúnyoginvázió nagyobb esőzések vagy árvíz után az ideiglenes vizekben tud kialakulni.
Kémiai szúnyogirtás – A repülő rovarok megtizedelése
A kémiai gyérítés – a levegőben és a szárazföldön is – mindig valamilyen rovarokra ható idegméreggel történik, a hatóanyag legtöbbször deltamethrin. Ezt valamilyen segédanyaggal keverik, és porlasztással finom ködöt képeznek. (A segédanyag régebben gázolaj volt, ma már ártalmatlan paraffint használnak.) Ez a legtöbbször fehér, sűrű köd hozzátapad a szálló rovarokhoz, így pusztítja el őket.
Dr. Soltész Zoltán elmondta, hogy a légi irtás sokkal ártalmasabb, mivel óriási az elsodródása. A köd ugyanis lassan, órák alatt száll alább, és akár egy kisebb szellő is képes több száz méterre, esetleg kilométerre elhordani, így védett területekre is eljuthat az irtószer. A földi, többnyire autóról történő gyérítés előnye az, hogy lokálisabb, célzottabb.
Fotó: Varga György (MTI)
Az Európai Unió felülvizsgálta az irtószereket, és 2020-tól egyik sem kapta meg az engedélyt arra, hogy légi úton juttassák ki. Ennek ellenére láthatunk fejünk felett elszálló szúnyogirtó repülőt, mert az országos hatóságok indokolt esetre hivatkozva egy évben 180 napra engedélyezhetik az anyagok légi kijuttatását. 2020-ban azért adta meg az NNK az engedélyt, hogy csökkentse az egészségügy terheit azáltal, hogy minimalizálja a szúnyogok által terjesztett betegségek megjelenését. A földi irtást megnehezítette, hogy az irtásért felelős katasztrófavédelemnek és az irtást végző cégeknek nem volt megfelelő eszközparkjuk a munkálatok tökéletes elvégzéséhez.
A kémiai gyérítésnek szabályzata van. Ebben az szerepel, hogy csak szürkületben végezhető, a hajnali vagy a kora esti órákban.
Igaz, hogy 1000 elpusztult rovarból csak 1 szúnyog?
Lehet olvasni arról, hogy a kémiai irtószerek 0,1%-os hatásfokkal irtják a szúnyogokat. Ez azt jelenti, hogy 1000 elpusztult rovarból csupán 1 csípőszúnyog. Zoltán elmondta, hogy ennek a megállapításnak a forrása egy viszonylag régi vizsgálat abból az időszakból, amikor még más szereket használtak. Összességében azonban valószínűleg a mai anyagok is hasonló hatékonyságúak, ami elszomorító pusztítást jelent.
Szelektív idegméreg
A kémiai irtást azzal lehet a szúnyogokra összpontosítani, ha a hatóanyag nagyon alacsony koncentrációban van jelen a kijuttatott szerben, így vélhetően csak a szúnyog nagyságú rovarokat pusztítja el.
„A gyakorlatban ez nem azt jelenti, hogy csak a csípőszúnyogok hullanak el, hanem azt, hogy a szúnyog méretű állatok. Csak a kétszárnyú rovarok között több ezer ilyen fajt ismerünk, amelyek jelentős része hasznos ökoszisztéma-szolgáltatást, például beporzást vagy lebontást lát el.”
Ilyenek például az árvaszúnyogok, amelyek nem csípnek, ellenben hatékonyan tisztítják a vizeinket.
Szúnyogok is segítenek a beporzásban
Nem mindenki tudja, hogy a csípőszúnyogok is fogyasztanak nektárt, és mivel egyes helyeken nagy tömegben vannak jelen, nem elhanyagolható a beporzó tevékenységük.
Egyébként a szúnyogirtás előtt a regisztrált méhészeket értesítik a hatóságok, hogy ne engedjék ki állataikat. Az irtás kései időpontja is a méhek védelmét szolgálja, mivel ők ekkor már nem aktívak, azonban ez önmagában kevés. Zoltán elmondta, hogy a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni a növények beporzását, ehhez szükség van más rovarokra is. Jó, ha átgondoljuk, hogy míg a kaptárokban lakó méhcsaládok pusztulása szembetűnő, addig a réteken élő rokonaik minden nyom nélkül tűnnek el.
Halakra és madarakra is veszélyes
A rovarölő szer a vízbe kerülve a magasabb rendű szervezetekre, így a halakra, illetve a mérgezett rovarokat elfogyasztó madarakra, hüllőkre, emlősökre is károsan hat. A szúnyoggyérítéseket követően általában megnő az elhullott madarak száma, előfordul akár egész fészekaljnyi fióka pusztulása is – nyilatkozta egy régebbi interjúban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője. A fecskék populációja az elmúlt évtizedben 50%-kal csökkent, amiben szerepük lehet a kémiai szereknek is.
Fotó: Canva.com
Hatása az emberre
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy ha idegméregről van szó, ez mennyire ártalmas az emberekre. Mivel a hatóanyag igen kis koncentrációban van jelen, emberre közvetlenül nem veszélyes. (Ettől még nem érdemes légzőgyakorlatokat végezni, miután elhaladt mellettünk a gyérítő autó.) De azt is meg kell jegyezni, hogy a deltamethrinről laboratóriumi tesztelés során kiderült, hogy gyermekeknél fokozhatja a hiperaktivitás kialakulását. (Egyébként ezt a szert a mezőgazdaságban is használják, itt azokra a legveszélyesebb, akik közvetlenül érintkeznek vele, azaz például a permetezést végző személyekre.)
Biológiai szúnyogirtás
„Óriási szemléletbeli különbség, hogy mit kezdünk gyéríteni.”
A kémiai anyagok már magukra a repülő szúnyogokra (az imágókra) hatnak. Az ő csípésük jelenti az egészségügyi kockázatot is. Ezzel szemben a biológiai gyérítés a lárvákat pusztítja el.
Zoltán elmesélte, hogy Izraelben egy pocsolyában fedezték fel azt a baktériumtörzset, melynek a toxinja elpusztítja a szúnyoglárvákat. Biológiai gyérítéskor nem a baktériumot, hanem az említett toxint juttatják ki a vizekbe, amely rendkívül célzottan kizárólag a csípőszúnyogokat és a hasonló táplálkozású kétszárnyú lárvákat pusztítja el.
Nehézségek a biológiai irtással kapcsolatban
A szúnyoglárva életének 4 stádiuma van, melyek után bebábozódik, majd kikel a repülő imágó. A baktérium toxinja csak az első, a második és a harmadik lárvastádiumban hatásos, így rendkívül fontos az időzítés.
Nagy szakértelemre van szükség, mivel meg kell határozni a lárvák faját, tenyészőhelyét, azt, hogy mekkora az adott víztest, és hogy mennyi hatóanyagot kell kijuttatni. És azt is tudni kell, hogy mikor.
Fotó: Vajda János (MTI)
Nagyban nehezíti a munkát a szakemberhiány, illetve az, hogy a biológiai gyérítés az említett szükségletek miatt rövid távon költségesebb. Hosszú távon azonban megtérül, hiszen csak egyszer kellene alaposan feltérképezni az ország „szúnyoglelőhelyeit”, utána már az aktuális csapadékkal és az időjárási hatásokkal számolva hatékonyan lehetne gyéríteni. Zoltán azt is hozzátette, hogy a kémiai irtás csak rövid ideig hatásos. Árterek esetében végzett vizsgálatok kimutatták, hogy egy-egy irtás csak 3-4 napig csökkentette a szúnyogok számát, mivel már letették tojásaikat, amelyek pár nap után kikeltek, és újfent elárasztották a tájat a vérszívók.
Egyszerű módszerek
Nem csupán a központi gyérítésre érdemes várni, mi magunk is tehetünk azért, hogy kevesebb csípőszúnyog legyen a lakóhelyünkön. Eső után érdemes ellenőrizni, hogy a kertünkben nincs-e valahol pangó víz. Nem kell sokra gondolni, csupán fél deciliterben is több tucat lárva képes kifejlődni. Kis odafigyeléssel sokat tehetünk az ügy érdekében: ha például kiöntjük az esővizet a fóliával letakart tárgyról, kitakarítjuk az ereszcsatornát, hogy ne álljon meg benne a víz, szúnyoghálóval fedjük le az esővízgyűjtő edényt, hogy ne tudjanak tojásokat rakni a vízbe a vérszívók. Ha megtesszük ezeket az apró óvintézkedéseket a házunk környékén, jelentősen csökkenthetjük az otthoni szúnyogártalmat.
Kapcsolódó bejegyzések
Itt a szúnyogszezon, védekezzünk természetes módon!
Azon kívül, hogy a szúnyog csípése viszket, a rovar betegséget is terjeszthet. De számtalan természetes trükkel és praktikával védekezhetünk ellenük.
Magyarország rosszul áll
Ha körbetekintünk a környező országokban, láthatjuk, milyen sikeresen lehet alkalmazni a biológiai gyérítést. Zoltán kiemelte, hogy Ausztriában és Németországban közel 80%-os arányban biológiai módszerrel folyik a munka, de Szlovákiában is már 50%-os szinten áll. Magyarországon jelen pillanatban a területek csupán néhány százalékán dolgoznak így.
Fotó: katasztrofavedelem.hu
A gyérítési szezon április végén kezdődik, és augusztus közepéig tart. Ennek heti ütemterve már olvasható a Katasztrófavédelem oldalán.
Egyesek a rossz mutatók mögött a mezőgazdasági vegyszergyártók lobbiját sejtik, de az irtás szervezésének központosítását is ki szokták emelni negatív tényezőként. Sajnos a szúnyogtéma kétélű penge, és mint sok más, ez is az attitűdünktől függ. Az egyes települések népszerűségét nagyban befolyásolhatják a szúnyogok, ezért – a lakosság és a nyaralók nyomására – a vezetők érdeke is a minél gyorsabb szúnyogtalanítás. Azt viszont muszáj elfogadnunk, hogy tóparti látogatásaink velejárói a szúnyogok, amelyekkel szemben szúnyogriasztókkal, zárt öltözettel tudunk védekezni.
Zoltán is úgy véli, hogy csak az lehet a helyes út, ha a biológiai módszerek kerülnek előtérbe, és a kémiai anyagok használata megmarad kiegészítő lehetőségként arra az esetre, ha veszélyes egészségügyi kockázat van kilátásban. Az is fontos, hogy a lakosság is számolja fel az otthona körüli tenyészőhelyeket.
Kiemelt kép: Canva.com
