Az Ăłceánok vize 2022-ben volt a legmelegebb a rendszeres mĂ©rĂ©sek 1958-as kezdete Ăłta, egy friss kutatás szerint. A jelensĂ©g magyarázata, hogy az Ăłceánok nyelik el a kibocsátott ĂĽvegházhatásĂş gázok okozta felmelegedĂ©s jelentĹ‘s rĂ©szĂ©t, Ăgy viszont az sem vĂ©letlen, hogy a rendszeres mĂ©rĂ©sek kezdete Ăłta az Ăłceáni vĂzhĹ‘mĂ©rsĂ©klet folyamatos emelkedik, 1990 Ăłta pedig egyre gyorsabbá válik a folyamat.
Az Ăłceánok felszĂni vĂzhĹ‘mĂ©rsĂ©klete jelentĹ‘sen befolyásolja a világ idĹ‘járását. Ha az Ăłceánok melegebbek, az felerĹ‘sĂti a szĂ©lsĹ‘sĂ©ges idĹ‘járási jelensĂ©geket, ezek intenzĂvebb hurrikánokat okoznak, a levegĹ‘t nedvesebbĂ© teszik, ami heves esĹ‘zĂ©seket, áradásokat hoz. A vĂz a melegedĂ©ssel kitágul, emeli a tengerszintet, veszĂ©lyezteti a parti telepĂĽlĂ©seket.
Tavaly sorban a harmadszor jelentkezett a La Nina, a Csendes-óceán feletti légköri jelenség hűvösebb szakasza, mely a globális időjárást befolyásolja. Ha visszatér az El Nino, az a hőmérséklet emelkedésével fog járni.
Az Ăłceánok hĹ‘mĂ©rsĂ©kletĂ©rĹ‘l elemzĂ©st kĂ©szĂtĹ‘ nemzetközi kutatĂłcsoport arra következtetett, hogy a Föld energia- Ă©s vĂzkörforgását az emberi tevĂ©kenysĂ©gbĹ‘l származĂł ĂĽvegházhatásĂş gázok kibocsátása alapvetĹ‘en megváltoztatta, ezzel mindent áthatĂł változást okozott a globális klĂmarendszerben. John Abraham, a minnesotai St. Thomas Egyetem munkatársa, a kutatĂłcsoport tagja elmondta: az Ăłceánok felmelegedĂ©se egyre szĂ©lsĹ‘sĂ©gesebb idĹ‘járáshoz vezet, ennek rettenetes következmĂ©nyei vannak az egĂ©sz világon. Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem professzora – szintĂ©n a kutatĂłcsoport tagja – hozzátette, hogy elemzĂ©sĂĽk az Ăłceánokban egyre mĂ©lyebben elhelyezkedĹ‘ meleg vĂzű rĂ©tegeket tárt fel, ami a hurrikánok erĹ‘södĂ©sĂ©hez vezet, mivel a szĂ©l már nem tudja felkavarni az alsĂłbb, hidegebb vĂzrĂ©tegeket, melyek a vihar erĹ‘södĂ©sĂ©t gátolnák.
Az Advances in Atmospheric Sciences cĂmű szaklap aktuális számában közölt elemzĂ©s szerte az Ăłceánokban számos műszer által rögzĂtett adatokat, valamint kĂnai Ă©s amerikai kutatĂłcsoportok analĂziseit használta fel, hogy kiszámĂtsa az Ăłceánok felsĹ‘ 2000 mĂ©terĂ©nek hĹ‘tartalmát. Itt zajlik a felmelegedĂ©s leglĂ©nyegesebb rĂ©sze.
Tavaly az Ăłceánok nagyjábĂłl 10 zettajoule-lal (ZJ) több hĹ‘t nyeltek el, mint tavalyelĹ‘tt, ez akkora mennyisĂ©g, mintha a Föld összes lakĂłja minden egyes napon, egĂ©sz nap negyven hajszárĂtĂłt tartana bekapcsolva. OktĂłberben a ENSZ MeteorolĂłgiai Világszervezete (WMO) jelentette, hogy a rekordot Ă©rt el a fĹ‘bb ĂĽvegházhatásĂş gázok – szĂ©n-dioxid, metán Ă©s dinitrogĂ©n-oxid – lĂ©gköri koncentráciĂłja. A WMO vezetĹ‘je, Petteri Taalas ekkor azt mondta, „rossz irányba haladunk”. (The Guardian/MTI)