Tavaly volt a legmelegebb az óceánok vize
Tavaly volt a legmelegebb az óceánok vize

Az óceánok vize 2022-ben volt a legmelegebb a rendszeres mérések 1958-as kezdete óta, egy friss kutatás szerint. A jelenség magyarázata, hogy az óceánok nyelik el a kibocsátott üvegházhatású gázok okozta felmelegedés jelentős részét, így viszont az sem véletlen, hogy a rendszeres mérések kezdete óta az óceáni vízhőmérséklet folyamatos emelkedik, 1990 óta pedig egyre gyorsabbá válik a folyamat.

Az óceánok felszíni vízhőmérséklete jelentősen befolyásolja a világ időjárását. Ha az óceánok melegebbek, az felerősíti a szélsőséges időjárási jelenségeket, ezek intenzívebb hurrikánokat okoznak, a levegőt nedvesebbé teszik, ami heves esőzéseket, áradásokat hoz. A víz a melegedéssel kitágul, emeli a tengerszintet, veszélyezteti a parti településeket.

Tavaly sorban a harmadszor jelentkezett a La Nina, a Csendes-óceán feletti légköri jelenség hűvösebb szakasza, mely a globális időjárást befolyásolja. Ha visszatér az El Nino, az a hőmérséklet emelkedésével fog járni.

Az Ăłceánok hĹ‘mĂ©rsĂ©kletĂ©rĹ‘l elemzĂ©st kĂ©szĂ­tĹ‘ nemzetközi kutatĂłcsoport arra következtetett, hogy a Föld energia- Ă©s vĂ­zkörforgását az emberi tevĂ©kenysĂ©gbĹ‘l származĂł ĂĽvegházhatásĂş gázok kibocsátása alapvetĹ‘en megváltoztatta, ezzel mindent áthatĂł változást okozott a globális klĂ­marendszerben. John Abraham, a minnesotai St. Thomas Egyetem munkatársa, a kutatĂłcsoport tagja elmondta: az Ăłceánok felmelegedĂ©se egyre szĂ©lsĹ‘sĂ©gesebb idĹ‘járáshoz vezet, ennek rettenetes következmĂ©nyei vannak az egĂ©sz világon. Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem professzora – szintĂ©n a kutatĂłcsoport tagja – hozzátette, hogy elemzĂ©sĂĽk az Ăłceánokban egyre mĂ©lyebben elhelyezkedĹ‘ meleg vĂ­zű rĂ©tegeket tárt fel, ami a hurrikánok erĹ‘södĂ©sĂ©hez vezet, mivel a szĂ©l már nem tudja felkavarni az alsĂłbb, hidegebb vĂ­zrĂ©tegeket, melyek a vihar erĹ‘södĂ©sĂ©t gátolnák.

Az Advances in Atmospheric Sciences című szaklap aktuális számában közölt elemzés szerte az óceánokban számos műszer által rögzített adatokat, valamint kínai és amerikai kutatócsoportok analíziseit használta fel, hogy kiszámítsa az óceánok felső 2000 méterének hőtartalmát. Itt zajlik a felmelegedés leglényegesebb része.

Tavaly az Ăłceánok nagyjábĂłl 10 zettajoule-lal (ZJ) több hĹ‘t nyeltek el, mint tavalyelĹ‘tt, ez akkora mennyisĂ©g, mintha a Föld összes lakĂłja minden egyes napon, egĂ©sz nap negyven hajszárĂ­tĂłt tartana bekapcsolva. OktĂłberben a ENSZ MeteorolĂłgiai Világszervezete (WMO) jelentette, hogy a rekordot Ă©rt el a fĹ‘bb ĂĽvegházhatásĂş gázok – szĂ©n-dioxid, metán Ă©s dinitrogĂ©n-oxid – lĂ©gköri koncentráciĂłja. A WMO vezetĹ‘je, Petteri Taalas ekkor azt mondta, „rossz irányba haladunk”. (The Guardian/MTI)

search icon