Minden évben visszatérően szinte mindenkit érint a tavaszi fáradtság. Különböző felmérések szerint a lakosság 50–75 százalékának vannak ilyen jellegű panaszai. Bár ez az arány túlságosan nagynak tűnik ahhoz, hogy képzelt betegségnek tekintsük, meglehetősen szegényes ennek az állapotnak a szakirodalma.

Az orvosi szakkönyvek zöme nem is említi mint betegséget, de ugyanilyen hiányérzetünk támadhat, ha tudományos cikkek között kutakodunk: alig találni olyan tanulmányt, amely akár csak érintőlegesen foglalkozna ezzel a témával.

Az kétségtelen, hogy a sokak által tavasszal tapasztalt tünetek sokszínűek, és ezek között dominál a fáradtság. Ezt tükrözi a magyar név, valamint az angol spring fatigue, illetve a német Frühlingsmüdigkeit kifejezés. Jellemzőek a hangulatváltozások, a lehangoltság, a rosszkedv, a depresszív hangulat, utóbbira utal az angol springtime lethargy (tavaszi letargia) elnevezés. Meglepő, de egyeseknél nem lehangoltság, hanem ezzel ellentétes, felfokozott hangulat jelentkezik. De mi okozhatja a tüneteket?

Több kézenfekvő, észszerűnek tűnő, ám egzakt módon nem igazolt elmélet létezik a tavaszi fáradtság kialakulásával kapcsolatban.

A kimerültség magyarázható azzal a „minőségi éhezéssel”, ami a legtöbb északi féltekén élő ember étrendjét jellemzi télen. Ebben az időszakban az étrend kalóriatartalma nem alacsonyabb a szokásosnál (sőt, a testsúly változásából ennek éppen az ellenkezője lenne levezethető), viszont a zöldségek és a gyümölcsök kisebb arányban vannak jelen a táplálkozásban. A csökkent fizikai és szellemi teljesítmény összefügghet az ásványi anyagok, vitaminok hiányával.

Egy vitamin van, amely nem pótolható kiegyensúlyozott étrenddel, és a hiánya fokozottan jelentkezhet a téli hónapokban: a D-vitamin. Bár van néhány alapanyag (pl. hal, tojás, máj), amelyek ebből kifejezetten sokat tartalmaznak, még ezekből is irreálisan sokat (napi 25–50 tojást vagy 5–10 doboz olajos halat) kellene elfogyasztani az ideális vitaminszint eléréséhez.

Télen, a napfényhiányos időszakokban ez a helyzet tovább romlik: egy hazai reprezentatív kutatás szerint tél végére a magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányban szenved.

Mivel a normál étrend nem tartalmaz olyan mennyiségű D-vitamint, amivel megelőzhető lenne a hiányállapot kialakulása, a hazai ajánlás szerint egészséges embereknek a téli, kora tavaszi hónapokban javasolt a D-vitamin pótlása. Az ehhez szükséges mennyiség 1500–2000 NE (nemzetközi egység) gyógyszer vagy étrend-kiegészítő formájában. (Elképzelhető, hogy a javasolt adag hamarosan változik, az új ajánlás közzététele április végén várható.)

Van még egy tényező, amit összefüggésbe lehet hozni a tavaszi fáradtsággal: az óraátállítás. Idén tavasszal ez március 26-án ér majd minket.

A téliről a tavaszi időszámításra való átállás nemcsak azért kellemetlen, mert ilyenkor egy éjszaka egy órával kevesebbet alszunk, hanem azért is, mert a biológiai óra nem képes követni a napirendünk azonnali megváltozását. Ennek objektíven kimutatható következményei vannak. Egy vizsgálat szerint az óraátállítást követő héten naponta átlagosan fél órával rövidült a megfigyelt személyek alvásideje, nappal álmosabbak voltak, és a tesztben kimutathatóan romlott a reakcióidejük. Ezzel függhet össze az is, hogy az óraátállítást követően az USA-ban 6%-kal nő a közúti balesetek száma.

Kapcsolódó bejegyzések

Vitaminbombákkal a téli depresszió és a tavaszi fáradtság ellen

Mi az oka a téli depressziónak? Hogyan lehet csökkenteni a tavaszi fáradtságot? Ezeknek jártunk utána, valamint remek téli vitaminbomba-ajánlatokkal jövünk kimerült készleteink feltöltésére.

Bár nem tartozik az orvosilag definiált betegségek közé, a tavaszi fáradtságról panaszkodó beteg figyelmet igényel, ugyanis a szubjektív tünetek mögött akár kezelést igénylő betegség (szezonális affektív zavar, röviden SAZ) is állhat.

Ez egy olyan, depresszióval vagy mániás depresszióval jellemezhető betegség, amely ciklikusságot mutat, azaz a tünetek kezdete és megszűnése évszakokhoz kötött és szabályosan ismétlődik. Leegyszerűsítve szokás téli depressziónak is nevezni, de a betegség nem csak télen jelentkezhet.

A SAZ a felnőttek 5–7 százalékát érinti, de enyhébb, betegségnek nem minősülő tünetektől legalább kétszer ennyien szenvednek. Egy hazai vizsgálat szerint az őszi-téli típusú SAZ a lakosság 3,4 százalékát, míg a tavaszi-nyári típusú az 1,7 százalékát érinti (utóbbiak tavaszi fáradtsága részben ezzel a betegséggel magyarázható).

Forrás: telex.hu

Kép: pexels.com

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!