Még sincs csodaszer a tehenek bélgázaira?
Még sincs csodaszer a tehenek bélgázaira?

A dán kormány a zöldkampányígéretei alapján csökkentette volna a tehenészetek metánkibocsátását, ettől azonban sok tehén abbahagyta a tejtermelést, lebetegedett, sőt néhányat le is kellett vágni.

A Makronóm elemzésében kiemeli, hogy az agrárium zöldítésében Dánia ment a legmesszebb: az idei évtől gyakorlatilag kötelezővé tette, hogy a nagyobb tehenészetek takarmányoldalon csökkentsék a metánt. Ez nem a semmiből jött, mivel a dán kormány évek óta azzal kampányol, hogy 2030-ra 70 százalékkal vágja vissza a kibocsátást, 2045-re pedig „klíma-szuperhatalommá” válik, aminek az egyik kirakatprojektje lett a mezőgazdaság „dekarbonizációja”. 

A politikai üzenet szép: a dán tehén is klímabajnok lesz.

A gazdasági mellékhatás már kevésbé: az agrárszektorra kivetendő külön kibocsátási adó és a kötelező metáncsökkentés a termelési költségek emelkedését és a versenyképesség romlását vetíti előre, miközben a globális tejpiacon egyelőre nem a „nettó zéró” pecsét, hanem az ár és a volumen dönt.

A jogszabály egyszerű: az 50 tehénnél nagyobb hagyományos telepek mindegyikének csökkentenie kell a metánkibocsátását, méghozzá „takarmánymenedzsmenttel”. Ez a gyakorlatban két opciót jelent: vagy egész évben megemelik a takarmány zsírtartalmát, vagy legalább 80 napon keresztül metáncsökkentő adalékot etetnek az állatokkal. 

Papíron tehát teljes a technológiai szabadság, a valóságban viszont az idei év elején mindössze egyetlen engedélyezett adalék létezett: a Bovaer. Bár az állam nagyvonalúan átvállalja ennek az adaléknak a többletköltségét, ettől még a rendszer a gyakorlatban egyetlen molekulára épül. A dán klímapolitika innovációja így leegyszerűsítve ennyi: vagy drágán és kockázatosan átépíti valaki a takarmányozási gyakorlatát, vagy beadja a teheneknek azt, amit a kormány és a gyártó javasol. 

Az elemzés tovább olvasható a Makronóm weboldalán.

(Makronóm)

Fotó: Canva

search icon