Mondhatjuk, hogy a földimogyoró a klímaváltozás nyertese? Bár közel 100 évvel ezelőtt is próbálkoztak termesztésével hazánkban, akkor széles körben mégsem terjedt el. 2017-től kezdve azonban új lendületet vettek a hazai gazdák.
Akár te is megpróbálkozhatsz a kiskerti vetésével!
Földimogyoró: inkább bab, mint mogyoró
Neve ellenére nem a mogyorók nemzetségébe tartozik. Hozzájuk köthető rokonsága meglehetősen távolinak mondható. Sokkal közelebb áll a babokhoz és a borsókhoz, mivel a hüvelyesek rendjébe tartozik. Érdekessége, hogy a virágok a megtermékenyülés után a földbe húzódnak, és ott érnek az általunk is ismert héjas magvakká.
A földimogyoró története
A gyümölcs valószínűleg Peruból vagy Brazíliából származik, de jóval idősebb, mint az említett államok. Pontos adatot nem lehet tudni, de biztosan több ezer éves, hiszen 3500 évvel ezelőtti cserépmaradványokon már feltűnnek mogyorómintázatok.
Az ókori Dél-Amerikában már széles körben elterjedt. Kr.e. 1500-ban a perui inkák már magában és feldolgozva is előszeretettel fogyasztották. Európa elsőként a kora újkorban, az Újvilág meghódítása után találkozott vele, ezután az egész Földet meghódította. Bár trópusi növény, mely szereti a napot, és csak enyhén tűri a hideget, a fajtanemesítéseknek is köszönhetően Ázsiától Európáig, Afrikán át egészen Óceániáig mindenhol megtalálható.
Az olajpálma után ez a Föld második legelterjedtebb, olajáért termesztett növénye. Ázsiában olyannyira bejött a dél-amerikai gyümölcs, hogy Kínában több földimogyorót termesztenek, mint bárhol máshol a világban. A második India, a harmadik Nigéria, a negyedik pedig az USA.
Magyarországon sem ismeretlen a földimogyoró
Már az 1930-as években megpróbáltak hazánkban is földimogyorót termeszteni az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet támogatásával Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Kiskunhalason. A vízgazdálkodásra, különösen a belvízre érzékeny földimogyorónak az 1940-41-es csapadékos időjárás nem tett jót, így nem is terjed el. Az 1950-es években Bruder János irányításával Mezőhegyes és Medgyesegyháza környékén összesen 300 hektáron termesztettek földimogyorót. 1954-re már elérték a 8–10 mázsa termést fél hektáron, de hiányos volt termesztéséhez a géppark, így szépen lassan kikopott a többi kultúra közül.
Termesztése fenntartható
A földimogyoró melegkedvelő növény, főleg a tápanyagban gazdag, homokos vályogtalajt kedveli. Ellenben érzékeny a túlzott öntözésre, belvizes területeken nem érdemes próbálkozni a termesztésével.
Termésének közel 25 százalékos fehérjetartalmával kiemelkedően magas tápértékű. Ez alapján akár a szuperételek közé is sorolható. De más előnye is van: termesztése kifejezetten környezetbarát. Más szántóföldi növényekhez képest jóval kevesebb vizet és növényvédő szert igényel. A pillangós növényekhez hasonlóan a mogyoró gyökérzetén is megtalálható a rhisobium nitrogén megkötő baktérium. Melyek képesek a levegő nitrogén tartalmát a leveleken keresztül felvenni, és a gyökéren raktározni.
Zákányszék a magyar földimogyoró-termesztés fellegvára
2013-ban Balla Zoltán – még egyetemi évei alatt – felelevenítette a földimogyoró termesztését. Elmondása alapján olyan növényben gondolkodtak, amely a klímaváltozás nyertese lehet. Így esett a választás a földimogyoróra. A Debreceni Egyetem agrárkarán végzett kisparcellás kísérletek és elemzések 2017-ben igazolták a korábbi feltevéseket a termesztés eredményességére vonatkozóan, sőt az egy hektárra vetített terméshozam (3,3–3,6 tonna) a világ földimogyoró-termesztő országainak élbolyába pozicionálta hazánkat a magyar termőképesség alapján. Az USA-ban 3,8–3,9, Kínában pedig 3,4–3,5 tonna volt az egy hektáron megtermelt földimogyoró mennyisége. Az említett országokat a 3–3,1 tonna átlagú India és a 2,5–2,6 tonna terméshozamú Brazília követi.
2017-től kedve a próbálkozások kikerültek az egyetem területéről. A Csongrád megyei Zákányszéken Dobó Jenő és Kővári Róbert, helyi zöldségtermesztő gazdák kísérleti jelleggel fél hektáron nekiláttak a mogyorótermesztésnek.
Kővári Róbert és Dobó Jenő, családi gazdálkodók 2021-ben már 8 hektár üzemi területen termesztettek földimogyorót a Dél-Alföldön. Bebizonyosodott, hogy a laza szerkezetű, humuszos homoktalajon biztonsággal és eredményesen termeszthető földimogyoró hazánkban. A termést egyelőre pörkölve értékesítik a friss piacon, de már földimogyoró-olaj és -vaj kísérleti gyártásába is fogtak. Saját termesztéstechnológiát dolgoztak ki, a vetéstől a betakarításig. Az évek alatt saját maguk tökéletesítették a vetőgépet és a felszedőgépet, a földimogyoró-kombájnt, hogy egyedi viszonyaik között is hatékonyan végezhessék a munkálatokat – olvasható dr. Balla Zoltán írásában a Magyarmezőgazdaság.hu-n.
Hazai nemesítés
Balla azt is hangsúlyozza, hogy kísérletezéseik egyik fő célja a fajtanemesítés. Végső feladat, hogy a kinemesített földimogyoró bekerüljön a Nemzeti Fajtajegyzékbe, ezzel párhuzamosan az uniós jegyzékbe is.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Termessz te is földimogyorót a kertedben!
Vetni az érett, egészséges (nem pörkölt!) mogyorót lehet. A vetés időpontja április vége május eleje, ilyenkor a vetőmagokat héjastól dugjuk a földbe. Fényigényes növény lévén csak a kert napsütötte részén vessük! (Földimogyoró-vetőmagot nem nehéz beszerezni.)
Vetési módja megegyezik a bokorbabéval. A magot állandó helyére vetjük 40×40 cm távolságra, 5–7 cm mélyen.
Kikelés után – kedvező időjárás esetén – a hajtások gyorsan fejlődnek, és rajtuk sárga színű, pillangós virágok nyílnak. Ekkor a növényeket a burgonyához hasonlóan földdel fel kell kupacolni. Ha a kupacokat a szél vagy az esővíz széthordja, akkor a felkupacolást meg kell ismételni.
A termések október elejére érnek be. A hüvely héja ilyenkor sárgásfehér, a benne levő magvak pedig húspirosak. Úgy szedjük fel, hogy ásóval a bokor alá nyúlunk, megemeljük, majd a növényt a száránál fogva óvatosan kihúzzuk a földből, ügyelve arra, hogy a terméshüvelyek ne szakadjanak le.
Ezután a töveket néhány napig a szabad levegőn szárítjuk, majd a hüvelyeket lefejtjük a szárról, és a termést hűvös, szellős helyen, vékony rétegben kiterítve tároljuk. Az éretlen mogyoró nagyon hajlamos a penészedésre. Az ilyen mag fogyasztásra alkalmatlan, egészségtelen.
hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Földimogyoróból is választhatunk hazait
Több mint ötven év után ismét vethető magyarországi nemesítésű földimogyoró a hazai földeken, ami gazdáknak és a fogyasztóknak is jó hír.
