Összetett problémákkal néz szembe a nagyszabású afrikai környezetvédelmi és fenntarthatósági projekt: kevés a rendelkezésre álló anyagi forrás, hiányzik a politikai akarat, az al-Kaida valamint az Iszlám Állam szélsőségeseihez kapcsolódó növekvő bizonytalanság pedig szintén akadályozza a megvalósítást.
Mi is az a Nagy Zöld Fal?
Az Afrikai Unió által kezdeményezett program lényege, hogy a Szahara déli részén egy, az egész kontinenst átszelő nagyjából 8000 km hosszú és 15 km széles fákkal és más növényzettel tarkított sávot hozzanak létre a sivatagosodás megállítására. A Fal Szenegáltól Dzsibutiig húzódna, magába foglalva a gyakori éhínségek miatt gyakran emlegetett Száhel-övezetet is, és összesen 11 ország vesz részt a megvalósításában.
Növekvő problémák
A pbs.org friss cikke szerint azonban a munka nemigen halad. A megvalósítás 15 évvel ezelőtti megkezdése óta mindössze 4 millió hektárnyi területet erdősítettek be, ami a program végső céljának mindössze 4%-ka. A problémák állatorvosi lova Burkina Faso, ahol a politikai instabilitás és a biztonsági kérdések jelentősen hátráltatják a haladást az ország közel 4000 falujában.
Az érintett régiókban a terrortámadások a lakosságot szétszóródásra kényszerítették. Ez korlátozza az emberek mozgását, ami megnehezíti számunkra a helyszíni intézkedések közvetlen nyomon követését, ez pedig bizonyos területeken korlátozza a fejlesztések megvalósítását.
– mondja Adama Doulkom, a kezdeményezés burkina fasoi koordinátora
Mint írják, az ENSZ sivatagosodás elleni ügynöksége szerint a tervnek számos további kihívást kell leküzdenie: több országban hiányos a magas szintű politikai támogatás, hatékonytalanok a szervezeti struktúrák és a koordináció, valamint a helyi környezetvédelmi politikákban sem élvez prioritást a Fal. Ezeket pedig kiegészíti a projekt elégtelen finanszírozása.
Nagy szükség lenne a Fal megépítésére
Közben sajnos a sivatag terjeszkedése nem lassult. Az ENSZ szerint Afrika területének akár 45%-át is érintheti az elsivatagosodás, ami minden más kontinensnél sebezhetőbbé teszi. A környezetromlásnak pedig sajnos bőven vannak továbbgyűrűző hatásai is. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet vasárnapi jelentése arra mutatott rá, hogy komoly kapcsolat van a környezetromlás és a konfliktusok között. Mint írják, a „Száhel-övezetben a társadalmi feszültségek a nem megfelelő kormányzással és a környezet hanyatlásával együtt nagyobb biztonsági kockázatot eredményeznek”.
Kapcsolódó bejegyzések
Már van eredménye a Nagy Zöld Falnak
A közel 8000 kilométer hosszan tekergő erdősáv úgy tűnik nem olyan egy buja dzsungel lesz, mint ahogyan azt sokan képzelték, mégis fontos eszköz lehet a sivatagosodás és a terület kiszáradásának visszafordítására.
A földterületek helyreállításával azonban csökkenthetők lennének a konfliktusok, és az elvándorlás mértéke. „A föld helyreállítása egy olyan lehetőség, amelyet nem lehet megbánni, mivel a talaj egészségének helyreállítására, a természeti tőke feltöltésére és a föld egészségének helyreállítására tett minden erőfeszítés olyan előnyökkel jár, amelyek messze meghaladják a költségeket” – mondja Ibrahim Thiaw, az ENSZ sivatagosodással foglalkozó ügynökségének igazgatója.
A projekt résztvevői a számos kudarc ellenére optimisták. Több ország, így például Etiópia fokozta erőfeszítéseit, és az elmúlt időszakban 5,5 milliárd palántát termesztett. Ezek segítségével több ezer hektárnyi földterület helyreállítását kezdték meg, valamint számos munkahelyet teremtettek.