A klímaváltozás megfékezéséhez nélkülözhetetlen, a lokális erőforrásokat igénybe vevő akkumulátorgyárak elfogadtatásának pedig feltétele a várható környezeti következmények átláthatóvá tétele, egyébként a megvalósítás akár nagy veszteséggel járó késéseket is szenvedhet.

Új ipari korszak küszöbén áll a világ, amely elsősorban a tisztaenergia-technológiákról fog szólni. Az egyebek mellett napelemeket, szélturbinákat, elektrolizáló berendezéseket és akkumulátoros energiatárolókat előállító ellátási lánc, illetve feldolgozóipar bővítése elengedhetetlen a klímacélok eléréséhez, ráadásul a folyamat jelentős új piacokat, több millió új munkahelyet és többlet adóbevételeket is teremt. Mindezért a trend szerte a világon arra készteti az országokat, hogy új ipari stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek biztosítják helyüket a globális energiagazdaságban. Az összességében kedvező hatások között ugyanakkor új kockázatok is felmerülnek, melyek részben az új technológiák gyártásához fűződő helyi környezetvédelmi aggályokkal kapcsolatosak – hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése is.

Amint arra a Magyarországon létesítendő akkumulátorgyárak helyzete is rávilágított, a környezetvédelmi és fenntarthatósági (ESG) szempontok bevezetésére és betartására egyre nagyobb igény mutatkozik a tisztaenergia-ellátási láncokban is, különösen a bányászat és a feldolgozás területén. Az ESG-kockázatok korai előrejelzésének és kezelésének elmulasztása ellátási zavarokhoz is vezethet, ami végső soron akár az energiaátmenetet is lassíthatja. A nem megfelelő gyakorlatok alkalmazása súlyos következményekkel járhat: negatívan befolyásolhatja a közvéleményt akár egy egész szegmens megítélésében is, ami a környezetvédelmi és egyéb normák visszamenőleges szigorításához, később pedig akár a termelés megszakításához is vezethet, vagyis a döntéshozóknak érdemes kiemelten kezelniük ezt a szempontot.

Az átláthatóság gyorsíthatja a megvalósítást

Az akkumulátorgyárak magyarországi létesítése körül kialakult vita nem hazai sajátosság, az egyre méretesebb szárazföldi szélerőművek vagy akkumulátor-gigagyárak telepítése elleni, a megfelelő intézkedésekkel nagyrészt elkerülhető lokális tiltakozások nem csak Magyarországon fordulnak elő. A Tesla több mint 5 milliárd eurós beruházással megvalósított, 2022 tavaszán átadott németországi gigagyárának építkezését például 10 hónapra függesztette fel egy a helyi erdők védelméről szóló bírósági döntés. A környezetvédők azért is erőteljesen kritizálták a beruházást, mert a természetvédelmi területtel határos helyszín részben átfedésben van a helyi ivóvízvédelmi övezettel is. Összesen több mint 400 kifogást emeltek a Tesla ellen a projekttel kapcsolatban, mielőtt a beruházás jelentős késést követően 2022 márciusában elkészült.

Az új technológiák ellátási láncainak környezeti hatásai ezzel együtt nem szolgáltathatnak okot a fenntarthatóság elérését célzó globális energiaátmenet megakasztására, mivel az ezekre való átállás jelentősen mérsékli a klímaváltozáshoz nagymértékben hozzájáruló üvegházhatású gázok kibocsátását. A technológiaváltásnak a klímaválság előrehaladottságára és az ebből adódó sürgős lépéskényszerre tekintettel nincs alternatívája, azonban az új ellátási láncoknak maguknak is kompatibilisnek kell lenniük a szigorodó klíma- és környezetvédelmi követelményekkel. Ezért ahhoz, hogy az új ipari kapacitások és a kapcsolódó ellátási láncok biztonságos, rugalmas és minden szempontból fenntartható módon valósuljanak meg, teljesíteniük kell néhány alapvető követelményt – húzza alá közel 500 oldalas jelentésében a szervezet.

Ilyen fontos kritérium egyebek mellett az, hogy az ellátási lánc és a gyárak építésének várható következményeit átláthatóvá kell tenni, beleértve például a vízhasználati hatásvizsgálatok eredményeit is. Ez a beruházóknak is érdekükben áll, miután az egyes projektek széles körű támogatottságáról szóló konszenzus elérésének kudarca akár jelentős veszteséggel járó késésekhez is vezethet a megvalósításban. A projekteket a helyi lakosság, a földtulajdonosok, a környezetvédők részleges ellenállása is befékezheti, különösen akkor, ha a kommunikáció és konzultáció nem megfelelő – figyelmeztetnek. Egy nagy méretű akkumulátorgyár-beruházás megvalósítása átlagosan 0,5–4,5 évig tart a körülményektől függően.

Ezt elkerülendő, minden érdekelt felet mielőbb érdemes bevonni a folyamatba a megfelelő gyakoriságú kommunikációval és hosszú távú tervezéssel, a különböző kormányzati szintek aktív támogatásával. A politika oly módon is támogathatja a projektek megvalósulását az iparral együttműködve, hogy a várható társadalmi és környezeti hatásokról nyilvános tájékoztató kampányokat szervez az aggodalmak eloszlatására. Így a nyilvánosságnak az engedélyezési eljárásba való betekintés révén történő bevonása elősegítheti, hogy a tiszta technológiák ellátási láncait és gyártókapacitásait gyorsabban kiépítsék anélkül, hogy aláásnák a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés szükségességét.

Projektkijelölési stratégia és akkumulátor-útlevél

A környezeti és a társadalmi kockázatok kezelése nemcsak képes gördülékenyebbé tenni a projektfejlesztéseket, de lényegében elengedhetetlen a fenntartható ellátási láncok kiépüléséhez is, ezért a szakpolitikák egyik fő fókuszterületének a környezetvédelmi és a társadalmi szabályozásoknak kell lenniük – szögezi le az IEA. Mindez nem zárja ki azt, hogy bizonyos kulcsfontosságú új technológiák esetében a gyorsabb engedélyeztetés érdekében új szabályozást vezessenek be, különösen az alacsony környezetvédelmi kockázatú területeken. Sőt, a projektek ütemes megvalósíthatósága érdekében célszerű megalkotni egy stratégiai projektkijelölési metódust, amely úgy biztosíthatja a tiszta energia és a kapcsolódó ellátásilánc-kapacitások gyorsított ütemű létrehozását, hogy közben nincs szükség kompromisszumos megoldásokra a környezetvédelmi és egyéb fenntarthatósági szabványok betartásakor.

E tekintetben egyfajta például szolgálhatnak az Európai Unió úgynevezett közös érdekű projektjei (PCI), amelyek a transzeurópai energiahálózat (TEN-E) fejlesztésével kívánják növelni a tagállamok közötti energetikai infrastrukturális kapcsolatokat. Ezeknek a projekteknek az egész EU-ra kiterjedő kiemelt státuszuk van, ami gyorsított tervezést, egyszerűsített engedélyeztetést, ezáltal pedig rövidebb megvalósítási időt tesz lehetővé az e körbe tartozó beruházások számára. A PCI-projektek keretrendszere egyebek mellett azt is megköveteli a tagországoktól, hogy tegyenek intézkedéseket a környezeti vizsgálati eljárások egyszerűsítése érdekében, illetve hogy egy nemzeti hatóság feleljen a projekt engedélyeztetéséért. Azzal, ha hasonló stratégiai státuszt biztosítanak a tisztaenergia-ipari beruházások számára, ezeknek a projekteknek a megvalósítási idejét is mérsékelni lehet, miközben a környezetvédelmi kritériumok teljesülése is biztosított maradna.

Kifejezetten az akkumulátorgyárakra vonatkozóan az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdasági cselekvési terv keretében az Európai Bizottság olyan jogalkotási javaslatot adott ki, amely – egyebek mellett a környezeti hatások minimalizálása érdekében – kötelező követelményeket határozna meg minden, az EU-ban értékesített akkumulátorra. A tervezett (2022 decemberében előzetes politikai megállapodást elért) szabályozás a felelős nyersanyaghasználatra – például vízhasználatra – vonatkozó kritériumokat teljesítő ellátási lánc létrehozását és fenntartását követeli meg az akkumulátorokat értékesítő gazdasági szereplőktől. A környezeti és társadalmi szempontból fenntartható akkumulátor-értéklánc megteremtésének szándéka egyébként már a Magyarországot az európai akkumulátor-értéklánc egyik központjává tenni kívánó akciótervben is kifejeződik.

Az akkumulátorgyártás fenntartható alapokra helyezése a Global Battery Alliance (GBA) korábbi jelentése szerint olyan előnyökkel is jár, mint a teljes élettartamra számított költségek jelentős csökkenése, miközben világszerte több millió új munkahely és 100 milliárd dollár nagyságrendű új gazdasági érték képződhet 2030-ig. A GBA 2023 januárjában megalkotta az úgynevezett akkumulátor-útlevél koncepcióját is, amely a szándék szerint az egész ellátási lánc átláthatóságát növeli majd a nyersanyag-kitermeléstől az újrahasznosításig terjedően, az akkumulátor digitális ikreként a gyártási folyamat minden lényeges stádiumáról informálva a végfelhasználókat.