Tavaly ősszel összesen húszezer nárciszhagymát ültettek el az ELKH Ökológiai Kutatóközponthoz (ÖK) tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert munkatársai a kert több pontján, így összesen közel félszáz fajta virágban gyönyörködhetnek a látogatók idén tavasszal.
Az ELKH közleménye szerint korábban soha nem látott változatosságú és tömegű a nárciszok nyílása.
A vadon élő nárciszok eredetileg a Földközi-tenger mellékén honosak, a termékeny, jó vízelvezetésű talajt és a napos vagy félárnyékos fekvést kedvelik, ennek megfelelő részeket választottunk számukra. Virágukat hat lepellevél alkotja, középen egy jellegzetes, többé-kevésbé forrt melléklepellel. Illatuk, szép formájuk és a fehértől a narancsszínűig széles palettán változó színük miatt az ókor óta szívesen ültetik őket a kertekbe
– magyarázza a közleményben Lunk Gergely, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert főkertésze.
A nárciszok nevüket egy önmaga szépségébe szerelmes ifjúról, a görög mitológiából ismert Narkisszoszról kapták. A közlemény szerint az egymással könnyen keresztezhető nárciszok kedveltek a növénynemesítők körében, ma már számtalan szebbnél szebb kertészeti fajtájuk ismert. A közkedvelt fajták leggyakoribb szülőfaja a csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus), magányosan fejlődő virágának külső leple kénsárga, nagy, tölcséres mellékleple aranysárga.
A kis koronájú nárciszfajták egyik szülőfaja a később virágzó fehér nárcisz (Narcissus poeticus), rendkívül illatos virágainak külső leple fehér, a belső, sárgás melléklepel jóval rövidebb. Alfaja, a csillagos nárcisz Magyarországon is őshonos, védett növény, Délnyugat-Dunántúl és Erdély üde rétjein él. Erdélyben olyan hangzatos népi elnevezései ismertek, mint a havadi, a kápolna vagy a kódisláb. Szépségéről már az ókori szerzők is írtak, újabb virágkorát pedig a XVI. században, a kolostorkertek közkedvelt virágaként élte. Jelentősége később a sok pompás nárciszfajta mellett csökkent, azonban nemes, elegáns szépségével máig hódít a kertrajongók körében.
A sok ezer szebbnél szebb fajta és hibrid áttekintése nem könnyű feladat. A legelterjedtebb az angliai Királyi Kertészeti Társaság (Royal Horticultural Society, RHS) egységes osztályozási rendszere, amely a nárciszokat származásuk, valamint virágaik formája és szerkezete alapján 12 csoportba sorolja. A legrobusztusabb, leglátványosabb fajták a csupros vagy trombitás nárciszok, melyek mellékleple legalább olyan hosszú, mint lepelleveleik. A kisebb, kecses termetű, változatos virágú, vadon élő fajok külön csoportba tartoznak.
(ELKH)