Szakértők szerint elengedhetetlen a törvényes jogok és a védelem biztosítása az állatoknak, fáknak és folyóknak is, ha az országok meg akarnak küzdeni az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével. A Law in the Emerging Bio Age című jelentés szerzői szerint a jogi kereteknek kulcsfontosságú szerepük van a környezettel és biotechnológiával való emberi interakciók szabályozásában.
Ecuador és Bolívia már rögzítette a természeti világ jogait, és a nemzetközi büntetőbíróságon is folyik egy kampány annak érdekében, hogy az ökocídium büntetendő cselekmény legyen. A Law Society, az angliai és a walesi jogtanácsosok szakmai szervezete számára készült jelentés azt vizsgálja, hogyan lehetne a jövőben újrahangolni az emberek és az anyaföld közötti kapcsolatot.
Védtelenül hagyta az unió a tengerek élővilágát
Egyre inkább megértik, hogy valami merőben mást kell cselekedni ahhoz, hogy a gyermekeink egy élhető bolygón élhessenek, tehát ez egy terjedő trend. Olyan gyorsan történik ez, ahogy bármelyikünk szeretné? Valószínűleg nem, ezért fontos, hogy beszéljünk róla.
mondta Dr. Wendy Schulz futurista, a jelentés társszerzője.
Trisch O’Flynn interdiszciplináris kutató, a jelentés másik társszerzője azt mondta, hogy a jogi kereteknek az „emberi jövőnél is többnek kell megfelelniük” és az olyan fejlesztéseknek is, mint a génmódosítás vagy a mérnöki tevékenységek. Ez azt jelenti, hogy a labradoroktól a laboratóriumban tenyésztett agyszövetekig, a folyóktól a robotokig mindent le kell fedni.
„Néha a természeten kívül állónak látjuk magunkat, mintha a természet olyasvalami lenne, amit manipulálhatunk” – mondta O’Flynn. „De valójában a természetből származunk, a természetben létezünk, csak egy másik faj vagyunk. Bizonyos szempontból, ha lineráisan nézzük, az evolúciós fa tetején állunk, de valójában a globális ökoszisztéma sokkal erősebb, mint mi. És azt hiszem, ez kezd világossá válni abból a szempontból, ahogyan ezt gondoljuk.”
A biotechnológia fejlődése kérdéseket vet fel a fajok kihalásból való visszaállításának vagy a meglévők felszámolásának etikáját illetően is. A tudósok a gyapjas mamutok visszatelepítését vizsgálják, és szóba került a maláriát és más betegségeket hordozó szúnyogok kiirtása is.
„Nem vagyunk elég bölcsek ahhoz, hogy kezelni tudjuk ezeket a képességeket, és a közvetlen környezetünkhöz fűződő viszonyunkkal kapcsolatos döntéseink továbbgyűrűző hatásait” – mondta Schultz.
„Ha ezt a világnézetet törvénybe lehet foglalni, lényegében személyiségi jogokat biztosítva a folyó szellemének, a fák szellemének vagy az elefánt szellemének, akkor egyfajta neopanteizmus beépítéséről beszélünk a 21. századi jogrendszerbe.”
(Forrás – The Guardian)
