Európában egyedülálló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer segíti a gazdákat a kiszámíthatatlan klimatikus károk mérséklésében. A gazdálkodói öngondoskodáson túl a kormány számos eszközzel támogatja őket, tavaly azt is elértük az Európai Bizottságnál, hogy az aszálykárt és a fagykárt szenvedett gazdák is rendkívüli támogatásban részesülhessenek – mondta Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium elkötelezettségét mutatja, hogy a gazdálkodói tudatosság élénkítése mellett folyamatosan a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítja ki a hazai agrártámogatási környezetet. A közvetlen támogatásokon túl, a megfelelően célzott beruházási felhívások mellett egyrészt felhívja a figyelmet az alkalmazkodás jelentőségére az agráriumban, másrészt egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtet. A 2012 óta létező, folyamatosan fejlesztett és monitorozott mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) hatékonyan járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok okozta mezőgazdasági károk enyhítéséhez.
Kapcsolódó bejegyzések
Gazdaközpontúvá kell tenni az európai mezőgazdaságot
Nagy István szerint a gazdákat támogatni kell ahhoz, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmüket sikeresen tudják folytatni.
A tavalyi gazdálkodási év ismételten komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket: az állattenyésztési szektort kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás vírus sújtotta, a gyümölcs- és szőlőtermesztők ismétlődő, súlyos tavaszi fagykárokkal szembesültek, míg a szántóföldi növénytermesztők az ország számos régiójában jelentős aszálykárt szenvedtek el. A kiszámíthatatlan időjárás és a járványszerűen terjedő állat- és növénybetegségek megjelenése ismételten ráirányította a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére.
A mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök leginnovatívabb intézkedésének számít a 2021 óta működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Az uniós szinten jelenleg még egyedülállónak számító intézkedés arra szolgál, hogy az időjárási kockázatokon túlmenően hatékonyan kezeljen minden olyan kockázati tényezőt – legyen szó akár állat- vagy növénybetegség járványszerű terjedéséről, a termelési költségek növekedéséről, a piaci árak csökkenéséről vagy éppen piacvesztésről –, amely gazdálkodói jövedelemcsökkenést okoz – emelte ki Nagy István.
Kapcsolódó bejegyzések
Egyhangú támogatást kapott a 2027 utáni gazdaközpontú agrárpolitika
A KAP célja többek között a mezőgazdasági termelékenység növelése, és a fogyasztók számára elfogadható árak biztosítása.
A gazdáknak a rendszerhez való csatlakozásra minden év február 1. és február 28. között van lehetőségük úgy, hogy elektronikus úton benyújtják csatlakozási kérelmüket a Magyar Államkincstárhoz. A mezőgazdasági termelők 3 éves időtartamra szerezhetnek tagsági jogviszonyt. A csatlakozást követően a gazdáknak évente igen méltányos összegű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére, amely hozzájárulás uniós forrásokkal egészül ki.
A gazdák jövedelemcsökkenését méltányosan kompenzálja az említett rendszer, amelyhez 2026-ban is érdemes csatlakozni. Fontos a gazdálkodói tudatosság, hiszen a termelési környezet piaci és klimatikus viszonyait továbbra sem lehet előre jelezni. Különösen most, amikor az Európai Bizottság a jól működő agrártámogatási rendszert igyekszik felszámolni, megszüntetve a kétpilléres Közös Agrárpolitikát. A brüsszeli döntéshozók nagy politikai célok mentén terveznek, semmibe véve a gazdák érdekeit és a fogyasztók biztonságát. Magyarország 2026-ban is kiáll a magyar gazdákért és a családokért – tette hozzá Nagy István.
Fotó: Canva