Másik neve a méhpestis. Biztos ismered, sőt valószínűleg gyönyörűnek is találod a hazai fauna ezen szépségét.

A méhek egyébként is veszélyben vannak a mezőgazdaság és a klíma változása miatt, olyannyira, hogy apokaliptikus disztópia fenyeget minket, ha eltűnnek. De egyébként is sok ellenségük van a természetben, s egy közülük igen jó ragadozó. Ez nem más, mint a jellegzetes színű, hangú és röptű madarunk: a gyurgyalag. Ugyanakkor nem mindenki örül, ha találkozik velük: ezek a méhészek.

A gyurgyalag ugyanis rovarevő. Fő tápláléka a méh, olyannyira, hogy egyes vizsgálatok szerint táplálékának akár 82 százalékát is alkothatják házi méhek. Ez 230–250 egyedet tesz ki naponta, ami soknak tűnhet, pedig ez elenyésző számú dolgozója egy családnak. Ugyanakkor, ha a méhészet egy gyurgyalagtelep mellé költözik, bizony okozhat gondot a népies nevén méhpestisnek is nevezett madár. Ezért az egyik – passzív – védekezési mód az, ha körültekintően telepítjük a kaptárainkat.

A méheinket egyébként nem igazán kell féltenünk, ugyanis meg tudják védeni magukat, de jobb, ha vigyázunk. Különösen akkor, ha hideg és nyirkos idő köszönt ránk, ugyanis ekkor a csíkos melósok sem szívesen indulnak útnak, a gyurgyalagok pedig ezt kihasználva kezdik decimálni őket. Megoldás lehet, ha szintén „passzívan etetjük” őket, azaz a méhészet körül nem használunk rovarirtót, így a méheken kívül marad más táplálék is a méhfarkasok számára. Biztos védekezési módszer nincs, viszont ha nem rakjuk a kaptárakat közvetlenül egy telep mellé, akkor nem kell félnünk a „farkastól”.

Kapcsolódó bejegyzések

Veszélyben lehet a méhészet jövője Európában

Kongatja a vészharangot az EU mezőgazdasági termelőinek szövetségének, a COPA-COGECA sajtóközleménye: a mézbetakarítás 40%-kal csökkent az idén és az ágazatnak sürgősen szüksége van az Európai Bizottság segítségére.