Új felfedezések érkeztek az alaszkai törésvonalakról
Új felfedezések érkeztek az alaszkai törésvonalakról

Amikor a Föld litoszféráját alkotó merev lemezek egymásnak ütköznek, gyakran látható határokat, úgynevezett töréseket képeznek a bolygó felszínén. Az olyan törések, mint például a San Andreas-törés Kaliforniában vagy a Denali-törés Alaszkában a legismertebbek közé tartoznak, és komoly erejű szeizmikus aktivitásra képesek.

A Brown kutatóinak tanulmánya szerint a tektonikus lemez vastagságának változása az alaszkai Denali-törésen keresztül nagy hatással lehet számos természeti jelenségre. E törések tanulmányozása nemcsak a lemeztektonika folyamatának jobb megértésében segítheti a geotudósokat, hanem földrengésveszélyek jobb modellezésében is. A probléma az, hogy az ilyen típusú törésekkel kapcsolatos legtöbb tanulmány csak a földkéreg felső rétegét vizsgálja, ahol a törések kialakulnak.

Az új kutatás mélyebbre ás a Föld belsejébe, hogy megtudjuk, hogy a törések felszínhez közeli része hogyan kapcsolódik a tektonikus lemez alapjához

– írja cikkében a Brown Egyetem.

A decemberben a Geophysical Research Letters című szaklapban megjelent tanulmányt Isabella Gama, a Brown egyik öregdiákja vezette, aki tavaly még az egyetem Föld-, Környezet- és Bolygótudományi Tanszékének doktorandusz hallgatója volt. A tanulmány elsősorban a Denali-törésre összpontosít, egy 1200 mérföld hosszú törésre, amely Alaszka nagy részét és Nyugat-Kanada egy részét átszeli.

A tudósok megállapították, hogy a Föld mélyén a lemez vastagságának és erősségének változásai kulcsszerepet játszanak az alaszkai Denali-törés, a világ egyik legnagyobb törésvonalának elhelyezkedésében.

Az eredmények kezdik betölteni azokat a hiányosságokat, amelyek a geológiai törések viselkedésének kutatásában vannak. Az új eredmények segíthetnek majd abban, hogy a kutatók jobb földrengésmodelleket fejlesszenek ki a gyakori és nagy földrengésekkel sújtott régiókban.

A kutatók azt találták, hogy amikor a lemez alapját vizsgálták, a litoszféra erősebb és vastagabb volt a törés északi oldalán, míg a déli oldalon sokkal vékonyabb és gyengébb. A tudósok most arra következtetnek, hogy a felszíni törés ennek a vastagabb, erősebb litoszférának a peremén alakult ki és maradt meg. Úgy vélik, hogy ezt az információt vissza lehet majd vezetni a földrengések keletkezésének modelljeinek javításába is, így növelve az ilyen területeken élő emberek biztonságát.

(Forrás: brown.edu)

search icon