Új információs központ enged bepillantást a homokpuszták világába, a táj történetébe, változásaiba, a múltban itt élt emberek hétköznapjaiba Bugacon.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának vezetője, Kiss Mónika elmondta: Bócsa-Bugac buckavilága a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb, és domborzatát tekintve is legváltozatosabb része. A területen két nagy buckavonulat húzódik végig, a buckasorokat északkelet felől a bugaci puszta váltja fel, amelynek mai arculatát a több száz éves külterjes állattartás hatásai is meghatározzák. Néprajzi értékei is ehhez kötődnek.
A terület egyben a Kárpát-medencei bennszülött életközösségnek számító pannon homoki gyepek és borókás-nyárasok legjelentősebb őrzője. A bócsai részen található a világ második legnagyobb tartós szegfűállománya, a bugaci rész pedig egy jelentős rákosivipera-populáció otthona. Natura 2000 jelölő és függelékes fajai közé tartozik a magyar futrinka, a pusztuló nyárfákban élő skarlátbogár, az ürge, a homoki kikerics és a homoki nőszirom.
Kapcsolódó bejegyzések
Őshonos állattartó telepeket újít fel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Európai Uniós támogatást kapott a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság őshonos állattartó telepek felújítására, továbbá eszköz- és gépbeszerzésére.
A bugaci állattartás és pásztorélet emlékei ma is megtekinthetők a pusztán. Ezt a világot jelenítik meg a legelésző őshonos háziállatfajták, a csikósok lovasbemutatója és a Pásztormúzeum. A nemzeti park területrész mellett az Alföldfásítási Múzeum, az Aranymonostor romkertje és a bemutatóhelye is értékes attrakciója Bugacnak. Több hagyományőrző rendezvény és program a Kárpát-medencében élő egykori sztyeppei népek történetének állít emléket.
A projekt keretében megépült Puszta Kapuja Információs Központ „a bugaci puszta kapuja”, innen lehet eljutni a nemzetközi szinten is ismert élőhelyre. Az épületben két kiállítási egységet alakítottak ki interaktív elemekkel dúsítva. A Pásztorélet című tárlat az egykori pásztorvilágot mutatja be. A külterjes állattartás évszázadokon keresztül hatással volt a tájra, nagyban befolyásolva a terület ökológiai viszonyait. A Bugaci buckák között című kiállítás pedig átvezeti a látogatókat a pusztai természetbe, közelebb hozza a közönséghez a puszta különleges élővilágát, és felvillantja ennek a rendkívüli, változatos ökoszisztémának az értékeit.
Kapcsolódó bejegyzések
Legelők és juhok őre Erdélyben – interjúnk egy igazi pásztorral
Néhány éve újra felfedezték a nagy hagyományú legeltetés pozitív hatását a természetes biodiverzitásra. A gyepterületek életközösségét a pásztorok közreműködésével lehet megvédeni. Béres Sándorral beszélgettünk arról, hogy miként lett juhász, milyen ez az életforma, és hogyan kapcsolódik össze a legeltetés és a természetvédelem.
Az információs központ kertjében rovarhotelt és több játékot, például egy ökológiai társasjátékot helyeztek el. A Pásztormúzeumhoz vezető földút mellett pihenőhely készült, további ismereteket adva a puszta növény- és állatvilágáról, a Pásztormúzeumnál pedig fotópont található. Az 1100 méter hosszú Boróka tanösvény is kiegészült új információs táblákkal és élményelemekkel, egyebek mellett erdei xilofonnal és játéktávcsővel. A kültéri helyszínek már látogathatók, a Puszta Kapuja Információs Központ 2024 tavaszán nyitja meg a kapuit.
Hazánk természeti kincseinek ismerete és védelme a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a hazai agrárszektor számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
(Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság)
Fotó: Canva