Ukrajna 2024-ben hivatalosan is megkezdte a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásról. A geopolitikai, gazdasági és társadalmi vonatkozások mellett különösen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy milyen következményekkel járna a csatlakozás az uniós klíma- és energiapolitikára, illetve a tagállamok – köztük Magyarország – vállalásaira és érdekeire nézve.
A Klímapolitikai Intézet elemzése szerint, a kérdés kiemelt jelentőségű az európai zöld átállás szempontjából, mivel az EU a világ egyik legambiciózusabb klímapolitikáját valósítja meg, melynek középpontjában a 2050-es karbonsemlegesség elérése áll.
Kapcsolódó bejegyzések
Energiatárolás háborús körülmények között
A Navitasoft Európa 14 országában szolgálja ki szoftverekkel, az energiapiacot, a termelést, az elosztást, a szállítást és a fogyasztást.
Bár Ukrajna csatlakozása előnyt is kínál – különösen az energiaellátás biztonsága, a megújuló energiaforrások bővítése és a földrajzi diverzifikáció terén –, a folyamat mégis több rendszerszintű kihívással is járhat, amelyek negatívan befolyásolhatják az EU egységét, célrendszerét és a meglévő tagállamok – köztük Magyarország – pozícióit, amellett, hogy Ukrajna még évtizedek múlva sem lesz képes önállóan működni.
Ukrajna energiaszektora a Szovjetunió örökségét hordozza, amelyet dominánsan fosszilis energiaforrások, elöregedett infrastruktúra és magas energiaintenzitás jellemez. Bár az utóbbi években történt némi előrelépés a megújulók arányának növelésében, az energiahatékonyság és a technológiai modernizáció terén Ukrajna továbbra is jelentős lemaradásban van az EU átlagához képest. Az ország energiaellátásában 2023-ban is kiemelt szerepet játszott a szén és a nukleáris energia, míg a nap- és szélenergia részesedése 12% alatt maradt.
Kapcsolódó bejegyzések
Veszélyben Európa energiaellátása az orosz-ukrán háború miatt?
Európa gázszükségletének 40%-a Oroszországból érkezik. Az orosz-ukrán háború kapcsán a gázellátás veszélybe került. Vajon milyen következményei lehetnek ennek?
A háború következtében az ukrán energiahálózat jelentős károkat szenvedett el, különösen a hőerőművek és a transzformátorállomások vonatkozásában. A helyreállítás nemcsak gazdaságilag, hanem környezeti szempontból is kihívást jelent, mivel fennáll annak a veszélye, hogy a háború utáni újjáépítés során a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak a gyors ellátásbiztonsági megfontolások javára. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna önmagában képtelen működni, a nyugati országok tartják „lélegeztető gépen”.
Az elemzés tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet publikációjában.
Fotó: Canva