Ukrajna újjáépítése a háború pusztítása után nem csupán az infrastruktúra helyreállításáról szól, hanem egy ambiciózus zöldátmenetről is, amelynek célja egy fenntarthatóbb és ellenállóbb gazdaság kiépítése – lenne. 

A Stockholm Environment Institute (SEI) 2025. június végén közzétett „Zöldnapirend – Ukrajna” címmel futó friss értékelése szerint, miközben az újjáépítés költségei elérhetik az 506 milliárd eurót, az ország elkötelezett a megújuló energiaforrások arányának növelése mellett. Például a naperőművek kapacitását 12 200, a szélerőművekét pedig 6214 MW-ra kívánja emelni 2030-ig. Emellett a 2025. május 1-jétől kötelező 5 százalékos bioetanol-bekeverés a közlekedés zöldítését segíti elő. Elvben. Ám kérdés, hogy hol tartanak az ukránok a gyakorlatban. Nézzük meg részletesen!

A háború és a zöldújjáépítés  

Az orosz invázió példátlan pusztítást okozott Ukrajnában, az újjáépítés költségei pedig elérhetik az 506 milliárd eurót. Ez az összeg magában foglalja az olyan súlyos környezeti károk, mint a levegő, a talaj és a víz szennyezettségének orvoslását is. Ez a kihívás egyben lehetőség a „build back better” elv mentén egy fenntarthatóbb és ellenállóbb jövő kialakítására, tiszta technológiák integrálásával és energiahatékony infrastruktúra fejlesztésével. 

Kapcsolódó bejegyzések

Milyen hatással vannak környezetünkre a háborúk?

Mekkora szennyezést jelent a környezetre a fegyveripar és a háború? Cikkünkben erre keressük a választ.

A zöldátmenet stratégiai céljai  

Ukrajna elkötelezett a dekarbonizáció, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és a megújuló energiaforrások bővítése mellett, összhangban az EU környezetvédelmi előírásaival. Az említett SEI jelentése 12 ágazatot vizsgál a fenntarthatóság és az ellenálló képesség jegyében. Az EU-kompatibilis kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése és az olyan zöldtechnológiák finanszírozása, mint a hidrogén és a hálózati villamosítás, alapvető fontosságúak. Az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) idén összesen további milliárd eurós energiaszektor-támogatást is nyújthat, míg korábban 6,4 milliárd eurót költött Ukrajnában. 

Ambiciózus tervek vs. valós eredmények 

Ukrajna természetesen ambiciózus célokat tűzött ki a megújuló energiaforrások terén. A keleti szomszédunknál elfogadott, 2024. augusztusi úgynevezett Nemzeti Megújuló Energia Akcióterv alapján a naperőművek kapacitását 7327 MW-ról 12 200-ra, a szélerőművekét 512 MW-ról 6214-ra, a biogáz-/hulladékalapú erőművekét pedig 319 MW-ról 876-ra kívánják növelni 2030-ig. 

A vállalások szerint a megújulók aránya a villamos energia esetében 20,9-ről 29,4 százalékra, a fűtés-hűtés esetében 20,8-ről 32,5 százalékra, a közlekedésben pedig 4,9-ről 17,2 százalékra emelkedhet. Bár ha elhúzódik a háború, ezek az adatok – nagy valószínűséggel – csak „álomszámok” maradnak. 

Tény viszont, hogy a 2022–2023-as időszakban 650 MW megújulókapacitás létesült, míg a tavalyi év végére ez elérte az 1,0, illetve a 1,2 GW-ot (napelem és szélenergia terén). A szélenergia a háború előtt (2021 végén) 1,7 GW-nyi kapacitással volt jelen, és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslése szerint 2030-ig további 11 GW csatlakozhat a hálózathoz. 

Decentralizáció és reziliencia  

Az ukrán energiarendszer ellenálló képességének növeléséhez a decentralizáció alapvető fontosságú. A 2024–2025-ös telepítések során a lakossági és a közösségi napelemek több mint 1,5 GW új kapacitással bővítették a rendszert. Ráadásul a központ nélküli rendszerek gyorsabban helyreálltak az orosz támadások után – például az ukrán DTEK holding szélerőművei 7 nap alatt újra működtek.  

További előrelépés, hogy 2025. május 1-jétől kötelező az 5 százalékos bioetanol (E5) üzemanyag bevezetése a közlekedésben, csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást és növelve az energiafüggetlenséget – állapítja meg a Stockholm Environment Institute tanulmánya. 

Nemzetközi támogatás és innováció 

Ukrajna zöldújjáépítése ugyanakkor jelentős pénzügyi forrásokat igényel. A már említett EU-kompatibilis kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése folyamatban van. Például az Octopus Energy és a DTEK közös programja 100 napelemes és akkumulátoros projektet valósít meg (mintegy100 millió euró értékben) a nemzeti energiarendszer ellenálló képességének növelésére. 

A későn indulók előnye 

Ukrajna jelentős előrehaladást ért el a digitalizáció terén, ami versenyelőny a zöldújjáépítésben. Az e-kormányzás, a dokumentum- és engedélyrendszerek EU-szintűvé formálása növeli az átláthatóságot. Az olyan háborús innovációk, mint az automatizáció vagy a dróntechnológia pedig alkalmazhatók a zöldiparban, például az okoshálózatok kiépítésében. 

Kapcsolódó bejegyzések

Klíma és háború: tisztaenergia-technológiák a hadseregben

Katasztrofális klímaügyi következményekkel járhat Ukrajna Oroszország általi megtámadása. Azonban a hadseregek a zöld technológiákat is előremozdítják.

Koordináció és humántőke 

A tanulmány szerint az érdemi sikerhez elengedhetetlen (lenne) a kormányzati koordináció és a humántőkébe való befektetés. A jelentés hangsúlyozza a központi és a helyi szintű kormányzati szervek közötti összhang fontosságát. A zöldkészségek fejlesztése, az oktatás és a szakmai tréningek pedig biztosítják a zöldtechnológiák alkalmazásához szükséges szakembereket. Az ehhez kapcsolódó pénzügyi keretrendszer, a kibocsátáskereskedelem és az üvegházhatású gázok mérésének és annak jelentésének bevezetése szintén támogatja a zöldátmenetet. 

Ezek a várható lépések 

Az SEI továbbra is támogatja Ukrajnát a kibocsátáscsökkentési tervek kidolgozásában. A jelentésük szerint idén várhatóan körvonalazódik az ukrán IPPC-kvótakereskedelem, tovább terjed az E5 üzemanyag felhasználása, és növekszik a decentralizált megújulóenergia-rendszerek kiépítése. Ha Ukrajna sikeresen integrálja ezeket a reformokat, akkor akár regionális zöldipari vezetővé is válhat, különösen a hidrogéntechnológia és a megújulóenergia-export terén. 

Forrás: Makronóm

Kiemelt kép: canva