Vajon tényleg jobb a több? – Anyagiasság, jóllét és fenntarthatóság
Vajon tényleg jobb a több? – Anyagiasság, jóllét és fenntarthatóság

Miért tévedés, hogy a kevesebb fogyasztás rosszabb életet jelent? Milyen kapcsolatban áll a jóllétünk, az értékrendünk és a fenntarthatóság?

Van olyan, hogy elég

Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert ma általánosan úgy gondolunk a boldogságra, mint amit egyre több tárgy megszerzésével érhetünk el. A fogyasztás boldoggá tesz, vallják sokan mély meggyőződéssel. Azonban egyre többen mutatnak rá arra, hogy ez tévedés [1]. A jóllétünk feltétele nem az anyagi javak tömegének birtoklása, hanem egy sor olyan dolog, amely túlmutat az anyagiakon. Ilyenek a jó emberi kapcsolatok, a természetben töltött idő és a kapcsolódásunk a természethez, az önkénteskedés, vagy az, hogy értelmesnek érezzük az életünket. Egyénenként nagyon eltérő lehet, hogy pontosan mi boldogít, az azonban általánosságban igaz, hogy kiemelkedő az úgynevezett intrinzik motivációk jelentősége, magyarul az olyan értékeké, amelyek nem a külső megerősítésektől függnek.

Az extrinzik és az intrinzik értékeket egymással szemben álló értékcsoportoknak tekinthetjük, amelyek együttese alkotja az értékrendünket. Ez azt jelenti, hogy mindegyik jelen van, csak különböző mértékben, az egymáshoz viszonyított arányuk, fontosságuk a meghatározó. (A továbbiakban a nagyobb mértékű anyagiasság tehát így értendő.) Ha valamely érték aránya nő, ez a többi csökkenéséhez vezet [1, 2]. Az extrinzik célok követésekor a jutalom másoktól érkezik, másoktól próbálunk elismerést kapni, „külső” motivációkról van szó. Az intrinzik célok ezzel szemben olyanok, amelyeket önmagukért érdemes követnünk, függetlenül attól, hogy mások ezt hogyan értékelik [2].

Az persze nem vitás, hogy szükség van az életünkhöz bizonyos anyagi alapokra. A lényeg azonban az, hogy a boldogságot, a jóllétet hiába várjuk ezek halmozásától. Szükségünk van élelemre, ivóvízre, lakóhelyre, de egy bizonyos szint után a jövedelem és a fogyasztás növekedése egyáltalán nem növeli, vagy akár ronthatja is a jóllétünket. Az elég fogalma ezért is kulcsfontosságú.

Ökológiai fenntarthatóság és értékrend

Az anyagias, extrinzik értékek (tárgyak, pénzfelhalmozás, imázs, státusz) elsőrendűségével kapcsolatban legalább háromféle fenntarthatósági probléma jár együtt. Az első az, hogy az anyagiasabb szemléletű emberek kevésbé tartják fontosnak a környezetbarát termékek fogyasztását, és gyakrabban tűznek ki olyan célokat, amelyek környezetkárosítóbbak. A második az, hogy eleve kevésbé látják súlyosnak az ökológiai problémákat [3]. A harmadik pedig az, hogy az extrinzik értékek túlsúlya egyéni szinten alááshatja az ökológiai válság kezeléséhez szükséges rendszerszintű változás iránti igényt [2].

Az extrinzik értékekhez kapcsolódik ráadásul, hogy másokhoz méregetjük a helyzetünket. Mivel mindig lesz, akinek több pénze, nagyobb autója, drágább telefonja van, a tartós elégedettségérzés aláásódik, folyamatosan újabb tárgyakat kell vásárolnunk, amelyek rövid ideig okoznak csak örömöket, így sóvárgunk az újabbak után [1]. A túlzottan anyagias szemlélet így nehezíti meg a jóllét elérését, és el is veszi az időnket a jólléthez nagyon fontos tevékenységektől.

Karácsonykor sem feltétlenül a több tárgyi ajándék boldogít jobban.
Fotó: canva

Lemondás vagy felszabadulás?

Gyakran felvetődik, hogy az emberben eleve kódolva van, hogy minél többet fogyasszon, egyszerűen belső igényünk az újabb és újabb tárgyak vásárlása. Kasser és sokan mások is rámutatnak arra, hogy – bár az anyagias értékek jelenléte természetes – a fogyasztás manapság tapasztalható mértéke, az anyagias értékek ilyen erőteljes fontossága szorosan összefügg a fogyasztásra ösztönzéssel, a reklámmanipulációval, tehát nem az ember természetéből fakad. Csak felvillantom, hogy rengeteg reklám éppen olyan mély érzéseinkre, vágyainkra épít, amelyek nem extrinzik, hanem intrinzik motivációinkat kötik össze a hirdetett tárggyal vagy szolgáltatással. Kiváló példa a boldog családdal hirdetett mosószer [1].

A jó hír az, hogy a kevésbé anyagias, inkább intrinzik értékek követése egyszerre járul hozzá a jóllétünkhöz és a természet védelméhez [4]. Az intrinzik motivációk követése lényegükből fakadóan kevésbé materiális dolgokat igényel, és gyakran jár együtt azzal, hogy mások jóllétét, a közösségeink boldogulását is figyelembe vesszük. Mindez azt jelenti, hogy például az önkéntes egyszerűség nem fájdalmas lemondást jelent, hanem felszabadulást a fogyasztás kényszere alól.

Hogyan kezdjük el a változást?

Jó lehetőséget kínál a karácsony arra, hogy tudatosan kerüljük a felesleges tárgyi ajándékokat, helyettük valami személyeset, együtt töltött időt, valódi figyelmet, élményeket ajándékozzunk egymásnak! Tapasztaljuk meg, hogy a boldogságunk, a jóllétünk nem az anyagi javak növekvő bőségén múlik! Társadalmi szinten pedig rendkívül nagy jelentősége lenne például a reklámok szabályozásának.

Hivatkozások:

[1] Kasser, T., & Attila, T. (2005). Az anyagiasság súlyos ára. Ursus Libris.

[2] Crompton, T. (2010). Common cause: The case for working with our cultural values. (Letölthető: https://assets.wwf.org.uk/downloads/common_cause_report.pdf)

[3] Hurst, M., Dittmar, H., Bond, R., & Kasser, T. (2013). The relationship between materialistic values and environmental attitudes and behaviors: A meta-analysis. Journal of Environmental Psychology, 36, 257-269.

[4] Brown, K. W., & Kasser, T. (2005). Are psychological and ecological well-being compatible? The role of values, mindfulness, and lifestyle. Social indicators research, 74(2), 349-368.

Kiemelt kép: MTI

search icon