Idén váratlanul megváltozott a Balaton mikroszkopikus algavilága – derül ki a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) szakértőinek vizsgálatából.

Mint írják, a mennyiségi viszonyok és az algaösszetétel is különösen alakult: a tó nyugati területein a sok évtizedes tendenciával ellentétben 2024-ben nem a kékalgák, hanem a páncélos ostoros algák uralták az algaközösséget, a tó középső és keleti területein pedig a fonalas nitrogénkötő kékalgák (cianobaktériumok) jutottak vezető szerephez.

Kapcsolódó bejegyzések

Egyre több az algavirágzás a magyar vizeken

Egyre többször lehet algavirágzásra számítani a magyar vizeken, elsősorban a klímaváltozás miatt.

A kutatók szerint viszont a kékalgák sem Tihanyi-félsziget partjainál, sem a tó egyéb területein nem veszélyeztették az üdülővíz minőséget.

Nem a kékalgák voltak a felelősek a Somosi szabadstrand bezárásáért 

2024 augusztusában a Tihanyi-félsziget keleti partján lévő Somosi szabadstrandot ugyan a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály lezáratta, ez azonban egészen biztosan nem a kékalgák miatt történt. A vizsgálat bizonyította, hogy a Tihanyi-félsziget keleti partjainál az algabiomassza nem haladta meg a nyíltvízi értékeket, és a Somosi szabadstrandon is kisebb volt a kékalga mennyisége, mint a tó nyíltvizében.

Néha vagy ritkán előforduló, partközeli lokális algavirágzás sem fordult elő 2024 augusztusában ezen a tóterületen.

Forrás: BLKI

Kiemelt kép: canva