Ăšjra Ă©s Ăşjra felmerĂĽl, hogy a növĂ©nyi alapĂş italok fogyasztása a tehĂ©ntejjel összehasonlĂtva kisebb környezeti terhelĂ©st jelent Ă©s egĂ©szsĂ©gesebb is az emberi szervezet számára. A zmscience.com rĂ©szletesen elemzi az elkĂ©pzelĂ©st megalapozĂł tanulmányok eredemĂ©nyeit, Ă©s több szempontbĂłl veti össze a tehĂ©ntejet az alternatĂv tejekkel.
A növĂ©nyi alapĂş tejek sokaságábĂłl nĂ©gyet választottak ki a tehĂ©ntejjel valĂł összehasonlĂtásához: szĂłja, zab, rizs Ă©s mandula. Az összehasonlĂtás szempontjai a következĹ‘k voltak: szĂ©n-dioxid kibocsátás, termĹ‘föld használat Ă©s vĂz felhasználás.
Az egyik megdöbbentĹ‘ eredmĂ©ny az, hogy napi egy pohár tehĂ©ntej fogyasztásának fedezĂ©se egy Ă©ven belĂĽl 650 nĂ©gyzetmĂ©ternyi terĂĽletet igĂ©nyel, ezzel szemben napi egy pohár zabtejĂ© ennek csupán a tizedĂ©t. A szĂłja, mandula Ă©s a rizstej pedig mĂ©g ennĂ©l is kevesebbet. A kibocsátás szempontjábĂłl is háromszor jobban teljesĂtettek a növĂ©nyi tejek, illetve sokkal kevesebb vĂzfogyasztást igĂ©nyel a növĂ©nyi alapĂş tejek előállĂtása, mĂ©g a nagy vĂzigĂ©nyű mandulatejĂ© is. A fenntarthatĂłsági versenybĹ‘l tehát a növĂ©nyi italok kerĂĽletek ki gyĹ‘ztesen, ám több kutatás utal rá, hogy egy pohár tehĂ©ntej tápĂ©rtĂ©ke jĂłval meghaladja bármelyik növĂ©nyi tejet. A tehĂ©ntejnek valĂłban magasabb a kalĂłriatartalma, ugyanakkor ez nem feltĂ©tlenĂĽl jelenti, hogy egĂ©szsĂ©gesebb, hiszen ez magasabb koleszterinszintet is jelent. A tejben fellelhetĹ‘ protein mennyisĂ©ge pedig akár a szĂłjatejben is megtalálhatĂł.
Ha valaki tehát környezettudatos szempontokat figyelembe vĂ©ve tervez dönteni az alternatĂv tejek Ă©s a tehĂ©ntej között, akkor a valamelyik növĂ©nyi tejre váltás lehet a jĂł irány.