A nyári szárazság az európai mezőgazdaságban is pusztítást végzett, a szójabab hozama 15 százalékkal, a napraforgóé 12 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. Az ellátási lánc az ukrán háború miatt is problémás, az európai élelmezési rendszer egyre kiszolgáltatottabb, így egyes európai politikusok kezdik újragondolni az unió ellenállását a génmódosított és génszerkesztett növényekkel szemben.
Antonio Tajani olasz európai parlamenti képviselő azon szabályok enyhítésére szólított fel, amelyek korlátozzák az új génszerkesztési technikákkal, például a CRISPR rendszerrel létrehozott növényfajták termesztését és értékesítését az EU-ban.
A géntechnológiával módosított növények úgy készülnek, hogy egy másik szervezetből származó genetikai anyagot ültetnek be a növény DNS-ébe – általában egy olyan gént, amely ellenállóvá teszi a növényt a rovarokkal vagy a gyomirtó szerekkel szemben. Az EU GMO-kra vonatkozó szigorú szabályai miatt eddig csak két ilyen növényt engedélyeztek, és csak egyet – a rovaroknak ellenálló kukoricát – termesztenek az EU határain belül. A génszerkesztés egy különálló és újabb technika, amely egy szervezet genomjának közvetlen szerkesztését jelenti, nem pedig egy másik fajból származó gének beillesztését. Az Európai Bíróság döntése alapján erre az eljárásra is ugyanazok a szabályozások vonatkoznak, mint a GMO-kra.
Az Európai Bizottság 2021 áprilisában azonban közzétett egy tanulmányt, amely felvázolta, hogy enyhíteni kívánja a génszerkesztett növényekre vonatkozó szabályozást. Arra a következtetésre jutott, hogy az EU meglévő GMO-szabályai nem alkalmasak a génszerkesztéssel előállított növények szabályozására. A tanulmány szerint a génszerkesztett növények segíthetnek az EU fenntarthatósági és élelmiszerbiztonsági céljainak elérésében.
A bizottság felismerte, hogy az Európai Bíróság döntése nem tudományos alapokon nyugszik. Jogilag megalapozott volt, de nem volt tudományosan megalapozott
– mondja Cathie Martin, a brit John Innes Centre növénytudományi professzora.
Az amerikai székhelyű Breakthrough Institute nevű agytröszt egyik tanulmánya szerint az USA-ban termesztett GMO-khoz hasonló növények EU általi elfogadása az európai mezőgazdasági kibocsátás 7,5 százalékának megfelelő kibocsátáscsökkenést eredményezhet. Ez főként abból adódik, hogy a GMO-növények általában nagyobb terméshozamúak, mint a hagyományos fajták.
Mivel az EU-ban a terméshozamok magasabbak a globális átlagnál, az EU-ban a terméshozamok további növelése lehetővé teszi, hogy a termelés bővülése a világ más részein lelassuljon
– magyarázza Emma Kovak, a tanulmány vezető szerzője.
Az új szabályozás azonban nem vonatkozik majd a GMO-kra , csak a génszerkesztett növényekre, az EU-ban elterjedt búzának és árpának pedig nincs génszerkesztett változata. Valószínű, hogy elsőként a gyümölcsök és zöldségek fognak piacra kerülni, nem pedig a nagy alapanyagok, mivel ezek közül soknak már van GMO változata, és a gyártók nem biztos, hogy hajlandóak lesznek új génmódosított fajtákat létrehozni csak az európai piacra.
Az Európai Bizottság tanulmányát olyan csoportok ellenezték, mint a Greenpeace és a Slow Food. Ha a szabályozás megváltoztatását el akarják fogadni, a bizottságnak meg kell győznie az Európai Tanácsot, majd a jogszabályról az Európai Parlamentben kell szavazni. Egy ilyen erős élelmiszeripari hagyományokkal rendelkező blokkban valószínűleg nagy ellenállásba ütköznek majd a génmódosított növényekre vonatkozó új szabályok.
Kovak szerint a választók és a törvényhozók meggyőzésének legjobb módja az lehet, ha hangsúlyozzák, hogy a terméshozamok növelése az EU-ban megkönnyítené a régió élelmezésbiztonságának növelését, és így kevésbé lenne kiszolgáltatott az élelmiszerárak ingadozásának.
(Forrás: wired.com)