A COVID-járvány miatt Dr. Jane Goodall videókapcsolaton keresztül tartotta meg előadását a 2020-as, a fenntartható fejlődésért odaítélt Tang-díjátadó eseményén, ahol a remény három okáról beszélt.
Dr. Goodall elmondta, hogy egy 1986-os nemzetközi konferencián való részvétel vezette el őt ahhoz a döntéshez, hogy a fenntartható fejlődésért és a természetvédelemért kampányoljon, miután megtudta a megdöbbentő igazságot, hogy számos erdő, ahol csimpánzokat tanulmányozott, eltűnőben van. Az 1960-as években a Gombe Nemzeti Park, ami akkor még a buja egyenlítői erdőövezet része volt, mára egy aprócska erdőszigetté zsugorodott, amelyet kopár dombok vesznek körül. Ráébredt, hogy az emberek milyen súlyos károkat okoztak a környezetnek a túlélés érdekében. Elhatározta, hogy segít a helyi lakosoknak olyan életmódot találni, amely nem pusztítaná tovább a természetet, ezért a Jane Goodall Intézet segítségével elindított egy közösség által irányított természetvédelmi és fejlesztési programot.
Az előadásban Dr. Goodall két fontos személyt hozott fel az életéből: édesanyját és a neves paleoantropológust, Louis Leakyt. Mivel ők támogatták az állatok iránti szeretetét, képes volt megragadni minden lehetőséget és keményen dolgozni az álmaiért. Nagyon bízik a fiatalokban, mert az általa kezdeményezett, mára több mint 60 országra kiterjedő Roots & Shoots programban több százezer fiatal vesz részt. Különböző projektekben tevékenykednek, hogy jobbá tegyék a világot, az emberek, az állatok és a környezet számára.
Dr. Goodall szerint a második ok a reményre a csodálatos agyunk. A tudósok már mindenféle innovatív technológiával állnak elő, például a nap- és szélenergiával, és még sok más módon segítenek nekünk abban, hogy nagyobb harmóniában élhessünk a természettel. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha nem teszünk valamit a gazdagabb közösségek fenntarthatatlan életmódja ellen, akkor kevés reményünk van a jövőre nézve.
Végül Dr. Goodall a természet ellenálló képességébe vetett hatalmas hitével emlékeztetett bennünket arra, hogy az általunk teljesen elpusztított helyek újra a természet és a biológiai sokféleség támogatói lehetnek, ha adunk nekik egy esélyt. Külön utalt arra, amit Tajvan ezen a téren elért azzal, hogy növényekkel tisztították meg az erősen szennyezett folyókat, amiknek így olyan tiszta lett a vizük, hogy akár meg is lehetne inni.
A fenntartható fejlődés világszerte a kormányok kiemelt politikai célkitűzésévé vált, mivel egyre inkább tudatosul bennünk, hogy a gazdasági fejlődést mindenek fölé helyező korábbi megközelítésünk már számos környezeti és társadalmi problémát okozott, amelyek folyamatos veszélyt jelentenek a jövő generációira.
A teljes előadás a lenti videőban megtekinthető.
Forrás (businessinsider)