Vándorló kövek, „véres vízesés” – Mi okozza a természeti anomáliákat?

Vándorló kövek, „véres vízesés” – Mi okozza a természeti anomáliákat?
Vándorló kövek, „véres vízesés” – Mi okozza a természeti anomáliákat?

Földünk tele van rendkívüli dolgokkal, amelyek közül a természettudományok segítségével már számos jelenséget sikerült megmagyarázni. Azonban mind a mai napig képes a környezetünk fejtörést okozni, sokszor olyan elképesztő anomáliákat létrehozva, amelyeket látva a legnagyobb tudású kutatók is csak vakarják fejüket. Cikkünkben ezek közül mutatunk be párat, a lehetséges magyarázatokkal együtt.

Vándorló kövek a Halál Völgyében

Az Egyesült Államokbeli Halál Völgyében nem érdemes kövekkel jelölni, hogy merre járunk: egyes kövek ugyanis képesek akár napi 200–250 métert megtenni. A tudósokat már sok-sok éve foglalkoztatja a jelenség, azonban a mai napig sem sikerült 100 százalékosan tisztázni az okát. A vándorló kövek („sailing stones”) mérete az egészen aprótól a több száz kilósig terjedhet. Már az 1900-as évek elejétől kezdve tanulmányozzák viselkedésüket, és végre úgy néz ki, hogy sikerült megfejteni a titkukat. 2014-ben ugyanis egy csapat kutató time-lapse videókat készített a kövekről, ezek alapján pedig arra jutottak, hogy a jelenséget a szél, víz és a jég tökéletes egyensúlya okozza.

A vándorló kövek históriáját régóta kutatják.
Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Racetrack_Playa_in_Death_Valley_National_Park.jpg

2014 telén az esővíz összegyűlt a kisebb medrekben különböző méretű pocsolyákat hozva létre. Éjszakára ezek a víztömegek megfagytak, majd másnapra szépen olvadásnak indultak, mígnem csupán pár milliméter vékonyságú jégtakarók maradtak. Ezeket aztán a szél felszántotta, a jégdarabkák pedig felhalmozódtak a kövek mögött, és együttes erővel tolták őket szépen lassan előre. Jelenleg ez a legmegalapozottabbnak tűnő teória, azonban ettől függetlenül közel sem biztos, hogy teljesen sikerült megfejteni a jelenséget. Mindenesetre annak, aki a környékre látogat, érdemes egy pillantást vetnie a lenyűgöző látványra.

Rózsaszínű tó Ausztráliában

Annak, aki Nyugat-Ausztrália déli partjain jár, mindenképp érdemes lehet ellátogatnia az ott található Hillier-tóhoz, ugyanis a vize rózsaszínű árnyalatokban pompázik. A tavat hatalmas erdő veszi körül, illetve, egyik partjával párhuzamosan már az óceánpart fut. Legtöbben épp ezért általában helikopterről csodálják meg az élénk pink tavat, amelynek különös színére a tudósok mind a mai napig nem tudnak pontos magyarázatot adni. Egyesek szerint a tó nagy algatartalma áll a rózsaszínű víz hátterében. Mivel az algák nagy mennyiségben képesek megkötni a béta-karotint, ezzel „gondoskodhatnak” a narancssárgás-rózsaszínes kinézetről.

Algák, baktériumok? – Nem tudják pontosan, mitől rózsaszínű a tó vize.
Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Lake_Hillier_2_Middle_Island_Recherche_Archipelago_NR_IV-2011.JPG

Egy másik elmélet szerint a haloarchaea baktérium okozhatja az elszíneződést, amely elszaporodva, nagy telepekben vöröses színt kölcsönözhet a víznek. A harmadik megközelítés pedig a rózsaszínű sórákok sokaságát teszi felelőssé a jelenségért. Bárhogy is legyen, mindenképp egyedi látványt nyújt a tó az erdők és az óceán ölelésében.

Tündérkörök a namíbiai sivatagban

A Namíbiában található sivatag már önmagában rémisztő hely lehet egy-egy eltévedt vándornak, a maga hatalmas területével (majdnem akkora, mint Magyarország) pedig sokakat eltántoríthat a meglátogatásától. Ezt tetézhetjük a már-már kísértetiesnek ható úgynevezett „tündérkörökkel” is, amelyek közel 2500 négyzetkilométeren terülnek el, egyenként pedig akár 2–15 méter átmérőjűek is lehetnek.

A tündérkörök hatalmasak is lehetnek.
Szerzők: Olga Ernst & Hp.Baumeler
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Aerial_view_of_Fairy_circles,_Namibia_(2017).jpg

Kinézetre távolról leginkább talán a molyok által okozott foltokra hasonlítanak egy óriási szőnyegen, közelről azonban már egész más látványt nyújtanak. A tudósoknak sokáig nem sikerült megfejteniük a tündérkörök titkát, két fő elmélet látott eddig napvilágot: az egyik szerint különféle kártevők okozhatják a kialakuló fűcsomók folyamatos elhalását, így kialakítva a köröket, a másik szerint pedig a növények önszerveződése okozza az anomáliát. Nemrégiben azonban lehet, hogy megoldást találtak a jelenségre: a Göttingeni Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a növények a kietlen körülmények között szabályos mintázatot követve tudnak nagyobb eséllyel túlélni, így valószínűleg tényleg önszerveződés útján hozhatták létre a mágikusnak ható köröket.

Az antarktiszi „véres vízesés”

Elsőre egészen rémisztőnek hathat a kelet-antarktiszi Taylor-gleccseren található úgynevezett Vér-vízesés (Blood Falls), amely tényleg úgy néz ki, mintha a jégtakaró alól lassan vér csorogna ki. Szerencsére a magyarázat ennél sokkal barátságosabb, nem rejtőzik egy ősi lény teteme a jégmezők alatt: a vörös színt vastartalmú vegyületek okozzák.

Különleges látványt nyújt.
Szerző:  National Science Foundation/Peter Rejcek
http://photolibrary.usap.gov/Portscripts/PortWeb.dll?query&field1=Filename&op1=matches&value=BLOOD_FALLS.JPG&catalog=Antarctica&template=USAPgovMidThumbs

Az azonban már nagyobb rejtélynek bizonyult, hogy a közel -17 °C-os jégtakaró alól akkor mégis hogyan tud folyékony állapotban távozni a vasban gazdag víz. Ez úgy történhet meg, hogy a jégtakaró alatt található víz egy része rendkívül sós, amelynek így sokkal alacsonyabb a fagyáspontja, ezáltal képes folyékony állapotú maradni. Ez a vöröses, sós víz fagyás közben hőt ad le környezetének, ezzel részlegesen megolvasztva a fölötte található jégréteget, így kialakítva a ma is látható „véres” vízesést.

Kiemelt kép: canva

search icon