Közismert, hogy vannak olyan részecskék, melyek a levegőminőséget rontják, viszont felületük visszaverik a napsugarakat, így a klímát képesek hűteni. Néhány tudós szerint érdemes lenne ilyeneket nagy mennyiségben a légkörbe pumpálni, így megállítva a klímaváltozást.
A napsugárzás-menedzsment nevű technika lényege, hogy kén-dioxidot, vagy más hasonló tulajdonságokkal bíró anyagot aeroszol formában juttatnának a sztratoszférába, hogy ennek fényvisszaverő tulajdonsága csökkentse a nap erejét.
A Fokvárosi Egyetem, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem, valamint az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ szakértői által végzett kutatásból az derül ki, hogy a dél-afrikai Fokváros térségében 90%-kal csökkenthető lenne az aszályok kialakulásának esélye, ha ezt az eljárást használnák. Fokváros esetében azért is igen fontos a kérdés, mert az egyik első olyan nagyváros lehet a világon, amely víz nélkül marad.
Ahogy arról mi is írtunk korábban, az albedónak nevezett jelenséget ez esetben úgy kell elképzelni, mintha számtalan apró kis tükör sugározná vissza a napsugarakat a világűrbe, melyek így nem tudják kifejteni melegítő hatásukat.
A tanulmány szerint az örök aszály által fenyegetett dél-afrikai város környékét sikerülne megmenteni az eljárással, de annak drasztikus volta miatt elsősorban inkább a kibocsátáscsökkentésre kell koncentrálni világszerte. A kutatók szerint a napsugárzás menedzsment nem is lehet ennek teljes értékű alternatívája.
A sci-fibe illő megoldás egyik legnagyobb veszélye, hogy az éghajlati rendszer megváltoztatásával eltérő hatást eredményezne a világ különböző részein, és nem mindenki járna jól vele. Ez pedig akár nemzetközi konfliktusokhoz is vezethetne.
Forrás: qubit