A Holnapután legújabb adásában a vendégünk Duics-Korosecz Lilla meteorológus, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. munkatársa volt. Lillával a beszélgetésünk során megvizsgáltuk hazánk klímatrendjeit, a városi időjárás modellezését és az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodási lehetőségeinket.

Vendégünk elmagyarázta, hogyan „teremt saját időjárást” egy város, miért lesznek egyre gyakoribbak a hőhullámok, a villámárvizek, és miért tűnnek el lassan a megszokott évszakok. Szó esett arról is, milyen megoldásokkal alakíthatunk élhetőbbé egy települést: a zöldtetőktől kezdve a városi modellezésen át egészen a lakosság által megtehető mindennapi lépésekig. Ez az epizód mindenkinek szól, aki érteni szeretné, hogyan alakul át körülöttünk a világ.

A beszélgetés elején Lilla mesélt arról, hogyan kezdődött a kapcsolata a meteorológiával, és miért érezte úgy, hogy ebben a szakmában fogja megtalálni a helyét. Főként gyerekkori meghatározó élményei ösztönözték, valamint a kíváncsisága. Arról is mesélt, hogy ő milyen kutatásokban és elemzésekben vesz részt a mindennapokban. Ilyen például városi mikroklíma modellezése vagy az adatfeldolgozó rendszerek megfigyelése.

Kapcsolódó bejegyzések

Zöldgyűrűk jöhetnek létre a magyarországi települések körül

Számos ponton módosítja a zöldterületekre és zöldfelületekre vonatkozó hazai szabályozást az új törvény.

A második részben Magyarország klímatrendjeivel foglalkoztunk. Lilla egyértelműen megfogalmazta, hogy az elmúlt 10–20 évben nem lassú változás zajlik, hanem valódi átrendeződésről van szó. A hőhullámok több nappal hosszabbak és intenzívebbek lettek, az aszály időtartama megnőtt, és közben lokálisan gyakrabban fordulnak elő hirtelen felhőszakadások. Hazánk időjárása ma sokkal hektikusabb a korábbinál, és az évszakok határai – amelyek régebben kiszámíthatók voltak – egyre inkább elmosódnak.

A harmadik szakaszban – rendkívül izgalmas témaként – a városi időjárás modellezése került a fókuszba. Vendégünk elmagyarázta, pontosan mit jelent a városi hőszigethatás, és hogyan képes egy település akár 5–10 °C-kal melegebb lenni egy környező természetes területhez képest. A beépítettség, az aszfalt, a beton, a kevés zöldfelület és a magas légszennyezettség mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a városok „megtartsák” a meleget, és éjszaka se tudjanak lehűlni.

Az utolsó részben arról beszéltünk, hogy a városok miként tudnak alkalmazkodni a változó klímához. Ennek megoldása nemcsak technológiai kérdés, hanem szemléletváltásra is igényt tartó problémakör. A várostervezésnek sokkal komolyabban kell számolnia a hőstresszel, a villámárvizekkel és a városi hőszigetekkel is. Az pedig, aki többet szeretne hallani hazánk éghajlati helyzetéről, mindenképpen kattintson a fenti linkre, és hallgassa végig a Holnapután adását!

Kiemelt kép: canva