Az Antarktiszi-félsziget és a környező szigetek nedves talajában tenyészik a antarktiszi szúnyog (Belgica antarctica), mely a déli sarkvidék egyetlen őshonos rovarfaja. Az állat egyedülálló módon volt képes alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez, melyhez például az is kellett, hogy mérsékelt égövi rokonainál hosszabb, két éves életciklusának nagy részét lárvaként töltse.
A sarkvidéki szúnyog különleges képessége, hogy lárvái a tél beállta előtt testük nedvességtartalmának akár 70%-tól is megszabadulnak, hogy aztán szó szerint lefagyva vészeljék át a telet. A fél éves, diapauzának nevezett állapotban a jégkristályok így nem károsítják szöveteiket – írja a Qubit cikke.
Kapcsolódó bejegyzések
5500 éves rekordon az Antarktisz gleccsereinek olvadása
A nyugat-antarktiszi jégtakaró két legnagyobb gleccsere 5500 éve a leggyorsabb ütemben veszít jeget egy új tanulmány szerint.
Kentucky Egyetem kutatói legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy milyen hatással van az állatokra az egyre melegebbé váló sarkvidéki tél. Az eredmények szerint, melyeket a Functional Ecology című tudományos folyóirat legutóbbi számában tettek közzé, a hőmérsékletemelkedés egyértelműen negatívan befolyásolja az antarktiszi szúnyogok túlélési esélyeit.
A kutatás során laboratóriumi körülmények között szimulálták az egyre melegebb antarktiszi körülményeket. A korábban begyűjtött lárvákat három különböző hőmérsékleti szinten tartották 6 hónap erejéig, köztük a kifejezetten hidegnek számító -5 Celsius-foktól, az utóbbi években egyre gyakoribbá váló -1 Celsius-fokig. Az utóbbi hőmérsékleten áttelelő lárvák esetében a későbbi szaporodási sikerek szignifikánsan alacsonyabbak voltak.
Kapcsolódó bejegyzések
A szúnyogirtás árnyoldalai – Kiirtjuk a környezetünket!
Tudtad, hogy a szúnyogirtás során 1000 elpusztult rovarból csak 1 szúnyog? A szúnyogirtáskor használt idegméregnek hatalmas ökológiai súlya van.
Ennek hátterében a kutatók szerint az állhat, hogy a melegebb körülmények között a lárvák felemésztették energiaraktáraik javát. Ez azért igen aggasztó, mert akár azt is jelentheti, hogy természetes körülmények között nem képes megújulni a populáció, így akár egy-két (szúnyog) nemzedék elteltével eltűnhet a faj a déli sarkvidékről. Hogy többet megtudjanak a rovarok túlélési esélyeiről és arról, hogy esetleg képesek-e gyorsan alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez, a kutatók a terepen is vizsgálódni szeretnének. Ez már csak azért is fontos, mert egyelőre nem tudni, hogy a faj visszaszorulása, adott esetbe pedig eltűnése milyen hatással lehet a helyi ökoszisztémára. (Qubit)