Az elmúlt évtizedekben végzett halbiológiai vizsgálatok az amurgéb megjelenését és terjedését igazolták a Balaton nyugati és déli vízgyűjtőjén, de magának a tónak a területéről nem sikerült igazolni a faj előfordulását – olvasható a Magyar Haltani Társaság (MHTT) honapján.
„2016 tavaszán kezdtük meg egyes befolyók, valamint a Balaton és a Kis-Balaton parti zónájában található élőhelyek tízlábú rákokra és halakra vonatkozó rendszeres faunisztikai vizsgálatait. A Balatonon végzett mintavételek során az amurgébet először 2017. május 17-én sikerült kimutatni a Keszthelyi-öbölben, a Zala folyó torkolatától északra. A 97 mm standard testhosszú nőstény egyedet csalizott rákvarsával sikerült megfogni.” – számolt be Weiperth András, Franyó Szonja az eredményekről.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért károsak az invazív halfajok a magyar vizekben?
Egyes halfajok komoly ökológiai problémát okozhatnak, mint az amur vagy a törpeharcsa.
„Október 27-én elektromos halászgéppel egy 58 mm hosszú egyed került elő az előbb megadott ponttól északabbra. A faj következő észlelése 2023. november 14-én történt, ekkor egy 49 mm és egy 53 mm-es egyedet sikerült egyenáramú elektromos halászgéppel a Zala torkolattól északra található nádasban megfogni.” – folytatták a beszámolót.
A Balaton vízgyűjtőjén az amurgéb sikeres terjedését igazolja a tóban történő észlelése. Életmódjából adódóan a faj a zárt nádasokban, az alig pár centis vízben képes lehet idővel elterjedni a tó területén. Megjelenése jelentős kockázatot jelent a Balaton parti zónájának élővilágára, valamint a tó egyes északi befolyóiban és a Lesence-nádasmezőn található lápi pócok (Umbra krameri) állományára.
Az amurgéb (Perccottus glenii) egy kelet-ázsiai halfaj, az Amur-folyó vidékéről származik. Akvarisztikai célból telepítették be, de bizonyított, hogy halszállítmányokkal is terjedhet. Magyarországon elsősorban a keleti országrészen, a Tisza vízgyűjtő területén elterjedt, de megtalálható a Duna mentén, a Balaton térségében és a Dunántúl déli részén is.
Számos természetvédelmi problémát okoz. A makrogerinctelen, hal- és kétéltűfauna egyed- és fajszámát táplálkozásával csökkenti. A faj, mint vektorszervezet, számos parazita terjesztésében is részt vesz. Hazánkban jelentős természetvédelmi kárt okoz, ugyanis az amurgéb inváziójával párhuzamosan – hasonló élőhelyigényük miatt – a Duna vízrendszerében endemikus, fokozottan védett lápi póc állományok nagymértékű visszaszorulása és eltűnése figyelhető meg. (forrás: invazosfajok.hu)
(forrás: haltanitarsasag.hu)
Kiemelt kép: Canva