A keményítőből előállított nanoszálakból a sebgyógyulást gyorsító, a baktériumokat távol tartó tapasz, kötszer, vagy épp a gyógyuló csontok számára támasztékként szolgáló, illetve gyógyszerek bejuttatásához használt segédanyag készülhet.
A University College London számolt be egy újonnan kifejlesztett módszerről, amelyben a nanoszálakhoz szolgáló keményítő kivonását tették környezetbarátabb és gyorsabb folyamattá – olvasható a National Geographic publikációjában.
A módszer lényege, hogy nem közvetlenül a növényekből, energiát és vizet is nagy mennyiségben igénylő módon vonják ki a keményítőt, hanem olyan, keményítőben gazdag termékből, mint például a liszt. Mindez 372 nanométer (a méter milliárdad része), ami olyannyira vékony, hogy ha fény hullámhossz volna, akkor ultraibolya tartományú lenne.
Kapcsolódó bejegyzések
Ne öntsd ki a tésztavizet!
A tésztavíz általában a lefolyóban végzi, holott sokféleképpen hasznosítható!
A valódi spagetti készítésekor a lisztből és vízből álló masszát fém lyukakon préselik át. A kutatók ehhez hasonló módszert alkalmaztak, azonban nem átnyomták a masszájukat, hanem elektromos töltés segítségével szippantották át a lyukakon a készülő nanoszálat.
A kutatók a nanospagettit a legvékonyabb szálú ismert olasz tésztával, a su filindeu (isten cérnája) nevű szardíniai különlegességgel hasonlították össze. Ez a kézi készítésű tésztakülönlegesség mintegy ezerszer vastagabb szálú a nanospagettinél. A nanoszálakból egy nagyjából 2 centiméteres szövetet alkottak, ami jól látható, azonban a szövet egyes szálai a hagyományos fénymikroszkóp számára is túl vékonyak. Emiatt csak elektronmikroszkóppal lehetett megörökíteni, hogy is néz ki.
Kapcsolódó bejegyzések
Az építőiparban is hódíthatnak a biológiailag lebomló anyagok
A Mogu biológiailag lebomló anyagokból, főképpen micéliumból fejleszt az Arup mérnöki irodával kollaborációban építőanyagokat, például akusztikus paneleket és padlólapokat, csempéket.
Ez a nanoszálakból álló anyag nagyon hasonít a szervezet sejtjei körüli extracelluláris mátrix anyagára, ami fehérjék és szénhidrátok hálózatából áll. E tulajdonsága, és az, hogy biológiailag lebomló, különösen alkalmassá teszi a gyógyászati felhasználásra. A keményítő ráadásul megújuló forrás, a cellulóz után a második leggyakoribb biológiai anyag. A kutatók a továbbiakban a nanospagetti tulajdonságát és viselkedését mérik majd fel.
Fotó: Pixabay
